A szülők mi alapján dönthetik el, hogy gyermekük iskolaérett-e?

Minden gyermeknél több tényezőt kell figyelembe venni, ha az iskolaérettség a kérdés. Fontos a megfelelő testi fejlettség, a kognitív funkciók és a szociális készségek érettsége. A kognitív funkciók és iskolai készségek fejlettsége több részterületet foglal magába: kézdominancia kialakultsága, ceruzafogás helyessége, grafomotorika – egyszerű alakzatok lemásolása, vonalvezetés, szem-kéz koordináció, figyelmi funkciók fejlettsége, memória – emlékezet, logikai gondolkodás, vizuálisanalízis-szintézis képessége –, rész-egész viszonyok megértése, reprodukálása, szóbeli kifejezőkészség, a hangok felismerése és megkülönböztetése, bizonyos matematikai készségek. Fontos kérdés, milyen a gyermek feladattudata, feladattartása, képes-e önállóan, megfelelő munkatempóban dolgozni csoportban és egyénileg. A szociális érettségnek szintén több jele lehet: mennyire képes a gyermek a szülő jelenléte nélkül kapcsolatot kialakítani másokkal, tud-e segítséget kérni, elfogadni, milyen a kudarc- és monotóniatűrése, tud-e várni a sorára, képes-e alapvető szabályok betartására. Érdemes konzultálni az óvodapedagógussal, ő hogyan látja a gyereket, és ha a szülő bizonytalan, érdemes segítséget kérnie.

Az óvodák az utóbbi hónapokban többet voltak bezárva, mint kinyitva. A home office-on levő szülők nem biztos, hogy tudták kellőképpen fejleszteni nagycsoportos korú gyermekeiket. Lehet ennek valamilyen következménye?

Az óvodából iskolába való átlépés alapvetően nagy váltás, változás a gyermekek számára. Ezt az időszakot alapvetően egy normatív krízis időszakának gondoljuk. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek meg kell küzdenie az ezzel járó kihívással, szükséges, hogy az új helyzethez alkalmazkodni tudjanak, beilleszkedjenek egy új közösségbe. Mindezekhez a szülő támogatására, megértésére, türelmére van a gyereknek szükség. A járvány időszaka így több szempontból megnehezítheti a zökkenőmentes iskolába lépést. A tartós otthonlét miatt az óvodások elszokhattak a közösségtől, az oviban meglevő rendtől, szabályoktól. Továbbá, az a tapasztalat, hogy a gyermekek körében is megszaporodtak a pszichés nehézségek. A nagy bizonytalanság, a szülők leterheltsége, az erőforrásaink egyre nehezebb mozgósíthatósága átszivárog a gyermekek életébe, ami felerősítheti egyebek mellett a szorongásaikat, érzelem- és indulatszabályozási nehézségeiket. Ilyen helyzetben az iskolakezdéssel járó stressz erősebb lehet. A szülőktől és a majdani pedagógusoktól ezért több figyelmet és türelmet igényel.

Milyen szempontok alapján válasszunk iskolát?

Az iskolaválasztás mindig nagy kérdés a szülőknek. Fontosnak tartom az anyanyelvű oktatást. A gyermekek az anyanyelvükön tanultak meg gondolkodni, azt a nyelvet, annak hangsúlyát, hangzóit ismerik a legjobban. Ez az írás és olvasás elsajátítása miatt is fontos. Az anyanyelvi oktatás fontos lehet a közösséghez való tartozás érzésének kialakulása és erősödése miatt is. Persze a távolság is fontos szempont, ha az iskolaválasztásról van szó. Ha a gyerekeknek hosszú időt kell az iskolába, majd haza utaznia, az megterhelő lehet számukra – korábban kell kelni, elindulni, későn ér haza, nincs annyi lehetőség a feltöltődésre, pihenésre, a szülők számára is stresszesebb lehet a napirend tervezése.

Módosult a törvény, ezentúl az iskolaigazgatók nem dönthetnek a beiskolázás halasztásról. Önnek erről mi a véleménye?

A törvény alapján a beíratás az iskolába megtörténik, ugyanakkor szakértői és gyermekorvosi vélemény alapján a gyermekek 0. évfolyamba kerülnek, ha felmerül, hogy az első osztály követelményeit nem tudnák teljesíteni. Az új rendszer biztosan sok kérdést vet fel a szakemberekben és a szülőkben is. Úgy vélem, az, hogy kérdéses esetekben a szülőket szakemberek véleménye segíti, jó dolog. Így a gyermekek fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodhat az iskolakezdés ideje. Ugyanakkor a változás számos, például adminisztrációs, ügyintézéssel kapcsolatos kérdést is felvethet. Mindenképpen jó a gyerekeknek, hogy egy komplex eljáráson keresztül megvalósítható az iskola megkezdésének halasztása. Főleg most, hogy az orvosi és pszichológiai ellátásokat, vizsgálatokat a járványhelyzet is megnehezíti.