Berta András, a Háromhidak Polgári Társulás tagja fotósként dokumentálta az érsekújváriak számára jelentős feszületeket, épületeket, szobrokat. Izgalmas és átfogó prezentációjához František Daniel helytörténész, a társulás elnöke készített ismertetőt, a szervezők bevonták a fiatalabb generációt, és a húszas éveiben járó Adrián Komaneket kérték fel az ötvenhárom nevezetesség bemutatására.

Lebombázták, tönkretették

Az Egykor Érsekújvárban előadáson elhangzott, hogy a város lakosai igencsak könnyelműen viselkedtek a város kulturális, történelmi örökségével, és amit nem tett tönkre a szőnyegbombázás, azt az új lakótelepek, városrészek építése során tették tönkre, bontották le. Az értékmentő társulás tagjai a bemutatott emlékhelyekből fotógalériát készítenek, melyet a városházán és a Matica slovenská helyi székházában függesztenek ki.

Út menti feszületek titkai

Csaknem ezerötszázan tekintették meg az érsekújvári online előadást, a lakosok a történelmi vonatkozású helyek, építmények közül tizenkettőre szavazhatnak. Rendkívül érdekes az érsekújvári út menti feszületek története, melyeket rendszerint közadakozásból, vagy egy-egy házaspár adományából, hálából emeltek. Ilyen a Szentháromság-kápolnánál lévő, vagy az egykori koleratemetőnél lévő feszület, de út menti kereszt került az egykori szegényház, vagy a vesztőhely közelébe is, ám ezek eredetéről a mai lakosok már keveset tudnak.

Bemutatták a Szent József köztemetőben lévő, a temető megnyitásakor 1926-ban emelt feszületet, valamint a ravatalozónál lévő fakeresztet, melyet 2011-ben a Háromhidak Polgári Társulás állított a város és az adakozók támogatásával a bombázás áldozatainak emlékére. A három szőnyegbombázás kapcsán elhangzott, hogy a harmadik volt a legiszonyatosabb, hétszáz bombát dobtak le a városra, mintegy négyezer lakos halálát okozva, és csaknem hatezren maradtak hajlék nélkül a városban. A társulás 2016- ban felújította Nepomuki Szent János barokk szobrát, melyet 1763-ban állítottak Nyárhídon, Érsekújvár egykori településén. A kis park építésekor azokat a Nyitra folyóban talált, mintegy ötszáz éves téglákat használták fel, melyeket az olasz Baldigar fivérek a várárok megerősítésére használhattak fel. Az árvíz elleni védelem védőszentjének másik szobra a Berek parkerdőben található.

Jelentős vasúti csomópont

Történelmi nevezetességnek számít Ocskay László kuruc brigadéros 1710-es lefejezésének a helyét jelölő, az egykori vár bástyáinak mintájára készült dombormű a város főterén. Történelmi nevezetesség ma már az 1929-ben gyártott és 1966-ig szolgáló gőzmozdony, amelyet a Háromhidak városrészbe négy évvel ezelőtt helyezett ki a társulás. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében épült az állomásnál található víztorony, mely arra emlékezteti az érsekújváriakat, hogy az első vonat 1850-ben haladt át a jelentős csomópontnak számító vasútállomáson, és az utasokat cigány muzsikával fogadták. Az állomást később bombatalálat érte, csak a víztorony maradt fenn. Az új vasútállomást 1971-ben építették. Eddig többen is szavaztak már az utolsóként, ötvenharmadikként bemutatott Kálvária melletti kútra. Azon tizenkét ásott kerekes kút egyike, amelyet az egykori várban használtak. Az eredeti kerekes kutat 1910-ben alakították át, és előszeretettel fogyasztották vizét a lakosok, valamint a Kálváriára érkező zarándokok. 

A hatvanas évek óta nem működő kutat a közelmúltban javították meg, és az érsekújvári önkéntesek a részvételi költségvetésből kapott támogatásból parkosították a környéket.