Világszerte létezik családon belüli erőszak, amely még manapság is tabu. Az áldozatok többsége nő, az erőszakoskodó pedig általában férfi. Becslések szerint az uniós országokban minden ötödik nő legalább egyszer elszenved valamilyen erőszakos támadást a partnerétől.

Az utóbbi egy évben nemcsak a támadások száma nőtt, hanem azok brutalitása is fokozódott. Ennek a fő oka, hogy a pandémiával összefüggő korlátozások miatt az áldozatok szinte össze voltak zárva az erőszakoskodókkal. Aki menekülni szeretett volna, sokszor azért nem tehette, mert nem volt hová, a járvány miatt a biztonságos rejtekhelyek nem voltak elérhetők. Ráadásul karanténban az áldozatok állandó felügyelet alatt vannak, s elképzelhetetlen számukra, hogy segítséget hívjanak, például tárcsázzák a segélyszolgálatot vagy a rendőrséget.

Mi számít erőszaknak

Az erőszakot elsősorban a fizikai bántalmazás jelenti, de ide tartozik minden olyan megnyilvánulás, amikor az agresszor a felsőbbrendűségét fitogtatja, visszaél a hatalmával, fenyegetőzik, nyomást gyakorol. Noha a családon belüli erőszaknak nincs egységes definíciója, a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszaktípus, az elkövető felelősségre vonható és büntethető. A büntető törvénykönyv szó szerint nem említi a családon belüli erőszakot, helyette a 208. cikkely a közeli és a ránk bízott személy kínzásáról szól, de ez pontosan felsorolja a családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselekményeket, beleértve a fenyegetőzést is. A kiszabható büntetés enyhébb esetekben 3-tól 8 évig, súlyosabb esetekben 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés, ha pedig a dolog halállal végződik, a tettes az élete végéig rács mögé kerülhet. Az erőszakoskodót vizsgálati fogságba is helyezhetik, így megelőzhető és megakadályozható az áldozat további kínzása. A törvény viszonylag szigorú, a gond az ügyek felderítésével és a bizonyítással van. A meggyötört áldozatok ritkán mennek el a rendőrségre feljelentést tenni, és ott sem veszik őket mindig komolyan.

Az erőszakot a legközelebbi hozzátartozók körében, tanúk nélkül, otthon vagy olyan helyen követik el, amelyet a nyilvánosság nem ellenőrizhet, miközben az áldozat mindig annyira el van szigetelve a külvilágtól, hogy a támadás alatt esélye sincs segítséget hívni. Így a dolgot akár évekig is sikerülhet titkolni – ezzel magyarázható, hogy az emberek miértolyanközömbösekajelenségiránt, és miért tartják magánügynek.

A támadás okai

A világjárvány miatti bezártság próbára tette az emberi kapcsolatokat. A bizonytalanság, a munkahelyi problémák, a munkanélküliség, a bevételkiesés, a közeli családdal és barátokkal való távolságtartás számos konfliktus forrása lehet. A járvánnyal együtt járó stressz, izoláltság, anyagi és munkahelyi problémák, a távoktatással összefüggő bonyodalmak következtében becslések szerint az elmúlt egy évben 30-40%-kal nőtt a családi erőszak száma. „A támadás lehet automatikus, betanult reakció. Sokan nem is gondolkodnak, tudat alatt cselekednek. De vannak olyanok is, akik nem akarnak erőszakoskodni, tudatosítják, hogy ez rossz dolog, ha nyomás nehezedik rájuk, vagy stressz hatására, rövidzárlatos reakciójuk van, mégis automatikusan cselekednek, kiadják a gőzt, megkönnyebbülnek. Így könnyen befejezhető egy kiéleződött veszekedés. Csakhogy ez nem oldja meg a problémát, az erőszak később is folytatódik” – magyarázta Róbert Vavro pszichológus, aki csoportos programokat, terápiákat tart erőszakoskodó férfiaknak. „Az agresszorokkal való munka elsődleges célja nem az ő személyiségük fejlesztése, hanem az erőszak megszüntetése és az áldozat védelme. Ha az agresszorral nem dolgoznánk, az erőszak nem szűnne meg. Még ha a támadó elmegy is az eredeti áldozatától, fennáll a veszély, hogy másik nőt fog bántalmazni” – mutatott rá Vavro.

Súlyos trauma

A rendszeres bántalmazásnak az áldozatokra nézve komoly testi-lelki következményei vannak. Ráadásul rendszerint a gyerekek szeme láttára történik, ami számukra súlyos trauma, hosszú időre megbélyegzi őket: egyrészt komoly lelki problémákkal küszködhetnek, másrészt hasonló magatartásformákat sajátíthatnak el, és a saját bőrükön tapasztalt, beteges szociális és viselkedési mintákat később saját maguk is alkalmazhatják.

Félelem

Sok embernek meggyőződése: maguk az áldozatok akarják, hogy kínozzák őket, ellenkező esetben rég otthagyták volna erőszakoskodó partnerüket. Csakhogy nem könnyű elmenekülni. Az áldozatok sokszor nem tudják, kihez forduljanak, és attól félnek, mindenki azzal fogja vádolni őket, hogy szétdúlták a családot. Ezenkívül sok áldozatnak már van olyan rossz tapasztalata, hogy kért segítséget, de nem vették őt komolyan, nem hittek neki. Nem egy esetben az áldozat annyira fél a támadójától, hogy félelmében még elmenekülni sem tud, például a gyerekei kínzásával fenyegeti. Ráadásul mivel gazdaságilag is a partnerétől függ, gyakran nincs hová menekülnie. Nem tud saját lakást bérelni vagy venni, ha elszökik a közös háztartásból, a szegénység határára kerülhet. „Az önnel vagy a gyerekeivel szemben elkövetett erőszak nincs rendben, ez nem az ön hibája, ön ezért nem felelős, még akkor sem, ha az erőszakoskodó az ellenkezőjét állítja – hívja fel az áldozatok figyelmét a Régiófejlesztési és Informatizációért Felelős Minisztérium által működtetett korona.gov.sk portál. – Az agresszor viselkedése elfogadhatatlan és büntetendő. A rendőrség és a többi illetékes intézmény segítséget nyújt. Nincs egyedül! A feljelentést bárki megteheti, nem csak az áldozat.”
 

Állami támogatás

Eduard Heger kormányfő a napokban hárommillió eurót különített el a miniszterelnöki tartalékból a családon belüli erőszak áldozatai számára fenntartott válságotthonok támogatására. Olyan szervezetek – polgári társulások, közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit intézmények, egyházak, törvény által létesített jogi személyek, költségvetési szervezetek – pályázhatnak, amelyek szerepelnek a területileg illetékes kerületi önkormányzat regiszterében, és amelyeknek van az igazságügyi tárca megfelelő akkreditációja. Bentlakásos szolgáltatásokra 370 euró igényelhető ügyfelenként egy hónapra, az ambuláns szolgáltatások ára pedig egy óra tanácsadásért 10 eurót lehet kérni. A pályázatokat május 26-ig lehet benyújtani. A támogatást a 2021. január 1. és 2021. december 31., illetve a 2022. március 31. közötti időszakra lehet igényelni.