A bevételek hatalmas visszaesése, tömeges elbocsátások, cégcsődök ezrei – az ehhez hasonló katasztrófa-forgatókönyvek egy évvel a koronavírus-járvány szlovákiai megjelenését követően sem váltak valóra maradéktalanul. Épp ellenkezőleg, a cégcsődök száma az említett időszakban látványosan csökkent. A nagy kérdés már csak az, hogy mire számíthatunk a járványügyi helyzet enyhítése érdekében folyósított állami támogatások lecsengését követően, hiszen cégek ezreit valószínűleg csak ezek mentették meg a csődtől, a probléma megoldását így csak későbbre halasztották. Ugyanez érvényes a foglalkoztatottságra is, amelyet a támogatások szintén csak művileg tarthatnak a jelenlegi szinten. A rejtett fizetésképtelenséggel küszködő cégek esetében így hamarosan felpöröghet a csődeljárások száma. A Trend gazdasági hetilap ezúttal annak járt utána, milyen a valós helyzet, és mi fenyegeti ezzel kapcsolatban a szlovák gazdaságot.

Jönnek a zombik

Az amerikai horrorfilmek élőhalottjaival, a zombikkal – amelyek holttest voltuk ellenére mozgó és tevékeny lények – a tévécsatornákat kapcsolgatva valószínűleg már mindenki találkozott. Zombik azonban az üzleti világban is vannak. Többnyire azokat a cégeket nevezik így, amelyek nem tudják törleszteni az adósságaikat, és hosszabb távon képtelenek a gazdaságos működésre, ennek ellenére nem szűnnek meg.

Az eurózóna országaiban rengeteg olyan cég van, amelyek bedőlése csak idő kérdése. A Bank of America beruházási bank legfrissebb felmérése szerint a legnagyobb európai gazdaságokban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – több mint 200 ezer olyan cég található, amelyek a megszűnés határán mozognak, és csak a sokmilliárdos járványügyi támogatások miatt tartják fenn őket.

Mi a helyzet Szlovákiában? A FinStat cégportál adatai szerint a veszteséges cégek száma egy év alatt 17,4 százalékkal, 40 233-ról 47 250-re nőtt. A FinStat által vizsgált 125 528 cég 53,5 százaléka ezzel szemben nyereséges, 8,9 százaléka pedig nullán áll. Hogy közülük az elkövetkező időszakban hány megy majd csődbe, azt egyelőre nehéz felbecsülni. „Az eltitkolt csőd a cégek nagyjából egy százalékát érintheti” – nyilatkozta Ján Čarný, a Coface nemzetközi hitelbiztosító Szlovákiáért és Csehországért felelős igazgatója. Azonban ez még így is cégek százait, ezreit jelentheti. „A szállodaiparban és a vendéglátásban elsősorban a kisebb családi vállalkozásokat érinti, amelyek kiadásainak a nagy részét azok a bérleti díjak és bérek teszik ki, amelyekre az állam támogatást nyújtott. Sokan közülük azonban a tartalékaikat élték fel” – tette hozzá Čarný.

„Az állami támogatásokat Szlovákiában nem vették igénybe olyan jelentős mértékben, hogy az nagyban hozzájárult volna a működésképtelen cégek fenntartásához. Ha a cégek az elmúlt időszakot át is vészelték, az bizonyára más okok miatt volt, többnyire azért, mert a cégvezetők bíztak abban, hogy jobbra fordul a helyzetük. Az elkövetkező időszak megmutatja, hogy ezek az elvárásaik megalapozottak voltak-e” – mondta el Martin Musil, a Szlovák Követeléskezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke.

Adósságcsapda

A Slovak business agency (SBA) ügynökség adatai szerint Szlovákiában tavaly 597 171 kis- és közepes cég működött. Ezek 56,8 százaléka természetes, 43,2 százaléka pedig jogi személy. Hogyan érintették őket a járványügyi támogatások? Nos, míg egyes támogatási formák jól működtek, másokkal kapcsolatban ez nem mondható el. A vállalkozók által fizetett bérleti díjakra nyújtott támogatást például a gazdasági tárca március végéig 37 743 igénylőnek fizette ki, összesen 65,4 millió eurót utalva át számukra. A foglalkoztatottság fenntartásához a munkaügyi tárca ezzel szemben már 1,6 milliárd euróval járult hozzá, 187 ezer szerződést kötve a vállalkozásokkal.

„A járványügyi megszorítások miatt leginkább sújtott szállodaipar és vendéglátás állami támogatása rendszertelen és alkalmi volt. Ha a cégek eddig képesek voltak túlélni ezekkel a programokkal, akkor valószínűleg már nem dőlnek be” – tette hozzá Čarný. Szerinte az állami támogatások leállása miatti csődhullám inkább a tőlünk nyugatabbra fekvő országokat fenyegeti, amelyek nagyobb összegekkel támogatták a vállalkozásaikat. „Ez azonban közvetve a szlovákiai cégeket is érinthetné, ha a beszállítóik és felvevőik között ilyen nyugati cégek találhatók” – vallja a Coface vezérigazgatója.

Hogy Szlovákiában is találkozhatunk eltitkolt csődökkel, azt Jana Marková, a szlovákiai hitelregisztereket kezelő CRIF – Slovak Credit Bureau vezető elemzője is megerősítette lapunknak. Szerinte ennek több oka is van. „Az adósságaik visszafizetésével késők számára tavaly márciustól moratóriumot hirdettek, nem indulhatott ellenük csődeljárás. Tavaly így egyik hónapban sem jelentettek több csődöt, mint egy évvel korábban” – mondta el Marková. Szerinte az állami támogatásokkal azonban csak elodázták a problémák megoldását. „Kérdéses, hogy a gondokkal küszködő cégekre mi vár a támogatások fizetésének a leállítását követően” – tette hozzá a CRIF elemzője.

Veszélyes halogatás

Érdekes adatokra bukkanhatunk a csődeljárásárokról szóló statisztikai kimutatások között is. A csődeljárások száma az idei év elejétől egészen március végéig nőtt. Az első negyed-évben 58 csődeljárást hirdettek, 18 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Áprilisban azonban átmenetileg csökkent a számuk, ami Marková szerint a csődgondnokok és a bíróságok túlterheltségével magyarázható. „Úgy gondolom, hogy az elkövetkező hónapokban tovább nő a cégcsődök száma. Több tízezer olyan társaságot regisztrálunk, amelyek több évre visszamenőleg késnek a tartozásaik rendezésével” – tette hozzá Marková.

Fontos mutatónak számít a fizetésképtelenség is. A Coface szerint tavaly a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, mára azonban ez is változott. Idén márciusban ez 2019 óta nem látott csúcsra ugrott, ami azt jelenti, hogy rengeteg rejtett fizetésképtelenség volt az elmúlt időszakban.

Kevesebb magáncsőd

Érdekesen alakult a magáncsődök száma is. Az idei első negyedévben 1250 magánszemély élt ezzel a lehetőséggel, 65,62 százalékkal kevesebben az egy évvel korábbi 3636-nál. „Mivel 2020. január 1-jétől csődeljárás lefolytatását csak olyan személy indítványozhatja, aki ellen már több mint egy éve folyik végrehajtási eljárás, a járvány miatt erre a többség leghamarabb majd jövőre keríthet sort” – állítja Marková.

A magáncsődök eddigi alacsony száma egyes minisztériumok szerint az állami támogatásoknak köszönhető, Musil szerint azonban ez is téves elképzelés. „Nem gondolom, hogy a magáncsődök alacsony száma az állami támogatások hatékonyságát jelzi. Épp ellenkezőleg, az állami támogatások lassúsága ellenére maradt alacsony szinten, és a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy – a cégekhez hasonlóan – a lakosság is a maradék tartalékait élte fel a nehéz időszakban” – jegyezte meg a Trend számára az ASINS elnöke.

Kikerülhetetlen csődök

„A további állami támogatási programok kidolgozásánál nem annak kellene lennie a fő célnak, hogy a lehető legtöbb cég fennmaradjon” – állítja Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint a csődöknek köszönhetően megakadályozható, hogy zombi cégek jöjjenek létre. Az iparvállalatok számára idén a legnagyobb veszélyt a külföldi partnereik fizetésképtelensége jelenti, míg a szolgáltatások számára létfontosságú, hogy a gazdaság a lehető leghamarabb visszatérjen a régi kerékvágásba. Az elkövetkező időszakban főként azoknak a vállalkozásoknak inthetünk búcsút, amelyeknek nem sikerül visszatérniük a nyereséges gazdálkodáshoz. „Minden céget nem lehet megmenteni, és a gazdaság számára ez nem is lenne egészséges és kívánt. A gazdaság hatékony működéséhez hozzátartoznak a csődök” – vallja Čarný.

A támogatások végnapjai

A járványügyi helyzet javulásával párhuzamosan lassan az ezzel kapcsolatos állami támogatásoknak is búcsút inthetünk. A bérleti díjakra fizetett támogatásokkal valószínűleg már májusban leállnak. Katarína Majetková, a gazdasági tárca szóvivője szerint a jövőben az univerzális kárpótlási törvény alapján járnak majd el. A jogszabályt már kidolgozták, időközben azonban az ezzel kapcsolatos jogkörök az Igor Matovič vezette pénzügyminisztériumra szálltak át. „Nem számolunk helikoptertámogatásokkal, vagyis olyan általános pénzszórással, amellyel azokat is támogatáshoz juttatnánk, akik erre nem szorulnak rá” – mondta ezzel kapcsolatban nemrég Matovič. Szkeptikusan nyilatkozott erről a közszolgálati televízió vitaműsorában Peter Kremský (OĽaNO), a parlament gazdasági bizottságának az elnöke is. „Az általános kártalanítást – tekintettel az államháztartási hiány nagyságára – csak nehezen magyarázhatnánk meg” – vallja Kremský.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa