Az integrált védekezés a kártevők elszaporodásában (IPM) 2014 óta kötelező jellegű az EU-ban, és döntő fontosságú lesz a „Farmról az asztalra” biodiverzitási stratégia céljainak elérésében.

Az egyik ilyen megoldás a párzási zavar keltése, vagy franciául „la confusion sexuelle”. Ezt a módszert évtizedek óta sikeresen használják az évelő növények, például a szőlő, az alma és az őszibarack rovarkártevőinek visszaszorítására. A gazdák szintetikus feromonok kibocsátásával elérik, hogy azok elnyomják a nőstény lepkék által termelt feromonokat, amelyek vonzzák a hímeket. Ezek a szintetikus feromonok olyan mennyiségben szabadulnak fel, hogy a hím lepkék nem találnak nőstényeket. Ez akadályozza őket a párzásban és ezáltal a kártevők következő generációjának megtermékenyítésében.

Sok más jó találmányhoz hasonlóan azonban a párzási zavarok sem oldanak meg minden kártevőproblémát, és nem minden helyzetben működnek. Akkor működik a legjobban, ha a gazdák ugyanazokat a növényeket termesztik egymás közelében, és nagy területeken próbálják megzavarni a hím lepkéket, gyakran az egész közösség szintjén. Ezt sajnos nem volt lehetséges elérni számos súlyos kártevő, például a levéltetvek esetében, amelyek sokféle növényt képesek megtámadni, de szaporodásuk során nem használnak feromonokat.

Forrás: BASF