Vannak olyan témák, amelyekről nem beszélünk a nyilvánosság előtt. Ide tartozik az aktív korban lévő nők csoportjának világméretű problémája. A világ népességének 26 százalékát alkotja ez a csoport, ami körülbelül a nők felét jelenti.

Május 28. a menstruációs higiénia világnapja. A menstruációs szegénység valódi politikai és gazdasági probléma, de tévesen azt gondoljuk róla, hogy csak a világ legszegényebb országait érinti. A menstruációról szóló hiányos információk olyan tévképzetekhez és diszkriminációhoz vezetnek, amelyek következménye az, hogy a világ sok országában a lányok kimaradnak gyerekkoruk meghatározó élményeiből és tapasztalataiból, akár az oktatásból is. A megbélyegzés, a tabuk megakadályozzák a serdülő lányokat és fiúkat abban, hogy megismerjék a menstruációval kapcsolatos tényeket.

„A serdülő lányok higiéniai szükségleteinek kielégítése az emberi jogok, a méltóság és a közegészségügy alapvető kérdése” – áll az UNICEF állásfoglalásában. „Minden lánynak legyen meg a lehetősége a tanulásra, játékra és saját egészségének védelmére anélkül, hogy a stressz, a szégyen, vagy bármi más akadályozná őket a menstruációval kapcsolatos információkhoz és higiéniai eszközökhöz való hozzájutásban”.

A pandémia, mint életünk oly sok körülményét, ezt is megnehezítette, és ez Szlovákiára is érvényes. A mélyszegénységben élő emberek nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással még alapvető szükségleteik kielégítésére sem, így a menstruációs betét vagy tampon luxuscikk számukra. Emiatt a lányok, a nők gyakran kimaradnak az iskolából vagy a munkahelyükről. A tiszta víz hiánya, a nem megfelelő eszközök használata pedig betegséghez, fertőzéshez vezethet, lelki következménye pedig a szégyenérzet, az elbizonytalanodás, az önbizalomvesztés, és mindez hatással van a lányok iskolai eredményeire, a nők munkahelyi teljesítőképességére is.

Nagy segítség lenne a tájékoztatás, a felvilágosítás. Fontos, hogy az iskolában is beszéljenek erről a gyerekeknek a pedagógusok, a szakemberek, hogy ne legyen többé tabutéma, hogy megértsék, hogy természetes életfolyamatról van szó.

Döntő lépéseket pedig a kormány tehet. Van pozitív példa arra, hogyan lehet megszüntetni ezt a problémát, vagy legalábbis mérsékelni a hatását. Skócia volt az első ország, amely 2018-ban bevezette, hogy az iskolákban és az egyetemeken ingyen jussanak hozzá a diákok ezekhez az eszközökhöz. Új-Zéland és Franciaország is hasonló intézkedéseket vezetett be, az állami költségvetésből 5–6 millió eurót szántak erre. Csehország azt tervezi, hogy célzottan a szociálisan rászorulóknak juttasson segédeszközöket, hogy ne kelljen választaniuk aközött, élelmiszert vesznek-e a boltban vagy iskolába küldik-e a leánygyerekeket.

Ideje lenne, hogy Szlovákia is beálljon a sorba, és valóban megpróbáljon segíteni a nőknek, de ez valószínűleg nem olyan izgalmas és minden embert megmozgató téma, mint az abortusztörvény szigorítása. Nem lehet vele hergelni a kedélyeket és elfedni, hogy mi történik a háttérben, amiről nem szeretnék, ha tudna az átlagválasztó. Mert ha kiderülne, legközelebb nem rájuk szavazna!