Érdemes ezért megnézni a külföldi tapasztalatokat, hiszen volt néhány óvatos kísérlet a világban a négynapos munkahéttel, és ígéretes eredményt mutattak. Többnyire egy-egy cégről van szó, amelyekben ezután nőtt a produktivitás, csökkent a munkából való hiányzás és javult a munkamorál. Ilyen Japánban a Microsoft, a spanyol DelSol és még van pár példa, hogy megfelelő körülmények között igenis pozitív hatása lehet az ilyen munkabeosztásnak. Spanyolország az év elején első államként állt elő egy tervvel a négynapos munkahét országos kipróbálására. Persze nem arról van szó, hogy egyszeriben minden vállalatnak át kell szerveznie a működését. Inkább arról, hogy azok a cégek, amelyek szeretnék ezt kipróbálni, megtehetik, ugyanis az állam félretesz 50 millió eurót, hogy abból körülbelül 200 cég esetleges veszteségeit tudja kompenzálni. Három éven keresztül fogják figyelni, milyen hatása lesz a négynapos munkahétnek a vállalatokra. A várakozás szerint eleinte, az átállási időszakban járhat valamennyi veszteséggel a kísérlet, de hosszú távon még növelheti is a bevételeket.

Az elmélet egyszerű. A modern munkahelyek nagy részén a technológiai fejlődés, a számítógépek nagyon leegyszerűsítették a munkamenetet. Így sok az olyan óra, amikor az alkalmazottak nem csinálnak semmi hasznosat, ám mivel a munkaidő meg van szabva, ott kell ülniük. Az ilyen elvesztegetett órák miatt lehetne rövidíteni a teljes munkaidőt, és az így felszabaduló napon lenne idő intézkedni, továbbképzésre járni vagy pihenni.

Persze nagyon sok még a kérdés, például hogy mely szektorokban lehet ezt egyszerűen bevezetni? A spanyol kísérlet során pont ezért különböző típusú vállalatokat kerestek, bár az alapötlet szerint leginkább az informatikai, konzulensi, építészmérnöki terület lehet a legsikeresebb. Ám akár a hotelekben és a turizmus területén is. Például a madridi La Francachela étterem a koronavírus miatt kezdett el két teljesen különálló csapattal dolgozni. Az ételrendelés WhatsAppon történt, és csökkent a várakozási idő. Az étterem azon kapta magát, hogy kevesebb munkájuk van az alkalmazottaknak, de ahelyett, hogy elbocsátotta volna a pincérek egy részét, csökkentett munkaidő mellett, ugyanazzal a fizetéssel megtartotta őket.

Az ilyen sikersztorik ellenére Spanyolországban is sokan aggódnak a lehetséges negatív hatások miatt, számos cikk jelent meg, melyekben a lehetséges hátulütőkön elmélkednek a kétkedők. De hát pont ezért jó a kísérleti hozzáállás, hogy többet megtudjunk, és ne a hasunkra ütve jósoljuk.

Ám többet egy ideig nem fogunk tudni, mivel a spanyol kísérlet is csúszik, és 2022-ben fog igazán beindulni. Ennek feltehetően az az oka, hogy még nem jelentkezett elég cég, hiszen ekkora kísérletbe felkészületlenül belekezdeni elég nagy vakmerőség.

Ehhez képest Fico négynapos munkahetéről semmilyen részletet nem tudunk. Nem világos, hogy egyáltalán mely munkahelyek, területek azok, ahol „adottak az ehhez szükséges feltételek”, illetve mit tartalmazna maga a törvénymódosítás, mi lesz a fizetésekkel.

Teljesen jogos a szkepticizmus a négynapos munkahéttel szemben, főleg így előhozva a témát. Résen kell lenni, nehogy esetleg csak egy homályosan megfogalmazott kampányígéret legyen belőle. De minden megfontolás nélkül elutasítani az egészet ötletet szintén nagy hiba, csak mert Szlovákiában Fico hozakodott vele elő elsőként.