II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a királynője, emellett pedig a nemzetközösségi királyságoknak is. Ez tizenöt országot jelent Új-Zélandtól a karibi térségig. II. Erzsébet nemcsak királynő, ő az anglikán egyház feje, a leghosszabb ideig hivatalban lévő brit uralkodó. Történelmet írt.

A brit királynőről nehéz olyat írni, amit már ne tudnánk. Szinte fejből ismerjük, ki volt a férje, a gyerekei milyen sorrendben születtek, unokái, dédunokái életét is figyelemmel kíséri a sajtó és az olvasó. Azt érezhetjük, a 95 éves uralkodóról mindent tudunk. De azt hallottuk-e már, hogy magyar felmenője is van az idős királynőnek? Rhédey Klaudia, a 19. századi magyar grófnő házassága révén lett Hohenstein grófnéja. Édesapja majdnem meghiúsította a házasságot, hiszen a legenda szerint kijelentette: neki aztán nem kell olyan vő, aki nem tud magyarul. Hohenstein grófné unokája, Mária királyné, Erzsébet nagyanyja házasodott be a brit királyi családba – Erzsébet harmadik keresztnevét, a Máriát, a nagyanyja tiszteletére kapta.

Miért volt érdekes Erzsébet nagybátyja? Mi köze Hitlernek a brit uralkodóházhoz? Mi mindent csinált Erzsébet a második világháború alatt? Hogyan találkoztak Fülöp herceggel? Miért nem közvetítette a házasságkötésüket a BBC? Milyen király volt VI. György? Miért kellett Károlynak feleségül vennie Diánát? Milyen volt Kamilla és Diána kapcsolata? Milyen Vilmos herceg családja? Miért különc Henrik herceg? Miért írt történelmet II. Erzsébet?

Mayer-Ázsoth Réka írásában ezekre a kérdésekre is választ kapunk a már megvásárolható Vasárnapban.