„Az ember 40 évig épít valamit, próbálja mindig egy kicsit tökéletesíteni a házat, aztán az egész 20 perc alatt omlik össze” – így nyilatkozott a Denník N napilapnak az egyik férfi, akinek a házát elsöpörte a csütörtök este lecsapó tornádó. A természeti katasztrófa több kisebb települést is letarolt Dél-Morvaországban, a cseh sajtó helyszíni beszámolói alapján vannak olyan falvak, ahol háborús helyzetre emlékeztető állapotok alakultak ki. Egyelőre nem közöltek hivatalos információkat, de annyi bizonyos, hogy legalább 5-en elhunytak, a sérültek száma meghaladja a kétszázat, az anyagi károkat pedig több tízmillió cseh koronára becsülik.

Dagmar Honsová meteorológus elmondása alapján a széllökések ereje elérte a 219 kilométer/órát, de az sem zárható ki, hogy bizonyos helyeken ennél erősebb volt a szél.

„Ilyenkor a fáknak, az autóknak és a házaknak már esélyük sincs”

– tette hozzá Honsová.

Az egyik ott élő eladó helyszíni beszámolója alátámasztja a meteorológus állításait.

„Szinte a forgószél közepében voltunk. Láttuk, ahogy köröznek a fák a levegőben”

– mesélte hitetlenkedve.

Štefan Dlhoš, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa lapunk megkeresésére elmondta, hogy az efféle viharok kialakulására a térségünkben igencsak alacsony az esély. A veszélyük viszont abban rejlik, hogy teljesen váratlanul csapnak le.

Szlovák segítség

A szlovák kormány a történtek után azonnal támogatásáról biztosította Csehországot. A sérültek ellátásába a szlovák mentőszolgálat is besegített, Pozsonyból összesen 7 mentőt küldtek a helyszínre.

„Rendkívül drámai volt a helyzet, az infrastruktúra teljesen összeomlott. Nem volt áram, nem működött a mobilinternet sem, az utak járhatatlanok voltak. A mentőseink munkáját nagyban megnehezítették az időjárási viszonyok és önmagában az egész katasztrófa következményei is”

– mondta Miroslav Chabroň, a pozsonyi mentőszolgálat munkatársa.

Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium szóvivője biztosította a cseh kormányt, hogy Szlovákia képes ellátni a sérülteket a pozsonyi, a miavai, a szakolcai és a malackai kórházban. Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy a szlovák katonaság is készenlétben áll, amennyiben szükség van a szolgálataikra. Nagyszombat és Pozsony megye önkormányzata jelezte, hogy képes szállást biztosítani azoknak, akiknek a tornádó teljesen megsemmisítette a házát.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök a közösségi oldalán felfoghatatlan emberi tragédiának nevezte az eseményeket. „Sok erőt kívánok a szomszédainknak ahhoz, hogy képesek legyenek megbékélni a katasztrófa következményeivel. Egyúttal értékelem, hogy a szlovák egészségügyi szolgálatok azonnal segítettek” – üzente az államfő. 

Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hozzátette, a mentősök mellett a szlovák tűzoltók is segédkeztek a munkálatokban. „Mindenkire gondolunk, akiket a tornádó sújtott. Hiszem, hogy Csehország győzni fogja, mindenesetre a szlovák fél segítőkész lesz” – reagált a kormányfő.

Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke a közösségi oldalán azt írta, Dél-Morvaországban legalább 7 községben okozott komoly károkat a vihar. „Imádkozunk cseh testvéreinkért” – üzente a házelnök.

Áramkiesés és útlezárás

Bár a tornádó már nem érte el a szlovák falvakat, az időjárás nálunk is komoly bonyodalmakat okozott. Az északnyugati országrészekben, főként a Csacai, a Puhói és a Vágbesztercei járásban lehetett érezni a következményeket, az említett régiókban ugyanis komoly áramkimaradások voltak. Miroslav Gejdoš, a közép-szlovákiai áramszolgáltató (SSD) szóvivője közölte, hogy a vihar csaknem 70 trafóállomást rongált meg, ami miatt közel 30 ezer háztartás maradt áram nélkül legalább 3 percre. Péntek reggel körülbelül 6400 háztartásban még mindig nem volt áram. Gejdoš nem tudta megmondani, hogy meddig tarthat a megrongálódott állomások javítása.

A vihar miatt továbbá járhatatlanná vált a D2-es autópálya, a károk helyreállítása kora délutánig zajlott.

Fel kell készülnünk?

A környezetvédelmi minisztérium az eseményekkel kapcsolatban úgy reagált, hogy csak idő kérdése, mikor érheti el Szlovákiát egy hasonló természeti csapás.

„A globális felmelegedés okozta klímaválság, amelynek súlyos hatásait láthatjuk a dél-morvaországi eseményeknél, komoly kockázatot jelent a földi élet fennmaradása szempontjából. A szélsőséges időjárási ingadozások, beleértve a szélsőséges meteorológiai jelenségeket is, már a mi régiónkban is egyre gyakoribbá válnak”

– vélekedett a zöldtárca.

Štefan Dlhoš, az SHMÚ szakértője lapunk megkeresésére elmondta, hogy a tornádók kialakulása az úgynevezett szupercellás viharokhoz köthető. Ezek abban különböznek a hagyományos viharoktól, hogy úgynevezett forgó feláramlás jellemző rájuk, ez növeli meg a tornádók kialakulásának esélyét. Dlhoš szerint azonban viszonylag ritkán bukkannak fel nálunk ezek a természeti katasztrófák.

„Általában évente több tucat szupercellás vihar alakul ki hazánkban. Ilyen körülmények közt viszont csak 2–5 százalék az esélye, hogy a szupercellás viharból tornádó lesz”

– magyarázta a meteorológus.

Arra a kérdésre, hogy a Dél-Morvaországban pusztító tornádó kialakulása mennyire függhet össze a globális felmelegedéssel, Dlhoš óvatosabb választ adott.

„Nehéz megmondani, mert nálunk hiányoznak a tornádókkal összefüggő klimatológiai kutatások, főként a távolabbi múltból. Bár úgy tűnik, hogy mostanában több van belőlük a térségünkben, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de például 100 éve még csak néhány szakértő ismerte a témát, és ennyi lakos sem volt. Manapság már mindenkinek zsebében van a kamerás mobiltelefon, úgyhogy a jelenség dokumentálása általában problémamentes”

– jegyezte meg a meteorológus, hozzátéve, hogy például a 20. század elején is jegyeztek egy tornádót Pozsonytól 60 kilométerre, amelynek az erőssége elérte az F4-et (az úgynevezett Fujita-skálán az F5-ös a legerősebb tornádó). A Dél-Morvaországra lecsapó vihar erősségét F3-asra becsülik.

Anyagi károk

A csehországi vihar az emberi tragédiák mellett hatalmas anyagi károkat is okozott, az előzetes becslések alapján az összeg elérheti a százmillió cseh koronát is. A vihar több száz épületet és lakóházat rongált meg, a károsultak egy részét pedig a helyi önkormányzati hivatalokban kialakított átmeneti menedékhelyeken szállásolják el. A cseh állam a házak felújítására egyelőre 5 millió cseh koronát különített el, de több segélyszervezet is gyűjtésbe kezdett a költségek fedezésére.

Helena Kanderková, az Allianz – Szlovák Biztosító kommunikációs szakértője lapunk kérdésére elmondta, hogy a szlovák biztosítási piacon lehet olyan lakásbiztosítást is kötni, amely a tornádók okozta károkat is fedezi.

„Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy éppen tornádó, vihar vagy erős szél tombolt. A biztosításban azokat a károkat fedezzük, amelyeket a 75 kilométer/óránál erősebb széllökések eredményeztek”

– mondta az Allianz szóvivője. Megjegyezte, olyan biztosítást is lehet kötni, amely az ideglenes lakhatási költségekből napi 50 eurót fedez, összesen 90 napon keresztül.

Kanderkovától azt is megkérdeztük, hogy Szlovákia lakossága általánosságban mennyire áll készen az efféle váratlan helyzetekre. A szóvivő azt mondta, pontos statisztikák nincsenek, de úgy becsülik, hogy Szlovákiában az ingatlanok nagyjából mindössze harmada van biztosítva.

(nar, TASR, Denník N)