Pál Péter állatorvos 2020-ban az Új Szó Év embere díjat kapta a védett madarak és más állatok védelmében kifejtett tevékenységéért. A díj átadásakor beszélt arról, hogy három barátjával együtt polgári társulás létrehozásán dolgoznak, amelynek célja a természetvédelem, az eddigi tevékenységük kiterjesztése lesz, hogy minél többet tehessenek a környezetükért, elsősorban szülőfaluja, Farkasd és a környék természeti kincseinek védelméért. Évekkel ezelőtt természetfotósként eleinte azért készített költőfalat különféle madaraknak, hogy testközelből megfigyelhesse, fotózhassa őket. Azóta viszont a fotózás egyre inkább háttérbe szorult, és sokkal fontosabb lett számára a veszélyeztetett fajok védelme, a korábban a környéken őshonos madarak ismételt meghonosítása, visszacsalogatása. Elmondta, ezt leginkább úgy lehet elérni, ha a monokultúrás mezőgazdaság által jócskán megrongált területeken, illetve ott, ahol még megmaradtak az állatok számára élhető területek, mesterségesen alakítunk ki élőhelyet a madaraknak, állatoknak. Ebben társai is vannak. 

Hálás madarak

Közel tíz éve helyez el odúkat a madarak számára a falu és a környék különböző pontjain, édesanyjával és barátnőjével fecskefészkeket is elkezdtek gyártani. “Elsősorban a búbos bankáknak készítettem az odúkat, mivel szerintem nagyon tetszetős madár, fején az érdekes tollbóbitával. Régebben nagyon sok élt a környéken, de egyre kevesebb van belőlük az egész országban, ezért fokozottan védett faj. Az éghajlatváltozás miatt egyre északabbra költöznek. Tavaly a kihelyezett odúk közül egyben lakott nyolc búbos banka, idén pedig már öt odúban figyeltünk meg költőpárokat” – mondta el Pál Péter. Tavaly a futballpálya mögött a Vág egyik holtágát tették rendbe, kikotorták a medrét. “Muszáj volt régi odvas fákat is kivágni, ezért, hogy visszaadjuk a fészkelőhelyet a madaraknak, újabb odúkat helyeztünk ki a területen. A búbos bankák ezt azzal köszönték meg, hogy öt fészekbe beköltöztek. Nagy örömömre egyre több falubeli mondja, hogy látott búbos bankát” – fejtette ki. Arra is felhívta az emberek figyelmét, hogy mindig óvatosan kell megközelíteni a madarakat, hiszen az öt fészek egyikét amiatt hagyták el a búbos bankák, mert túl sokszor nézték meg és zavarták az emberek őket. A négy fészekaljból nemrég huszonhat fiókát meggyűrűztek a polgári társulás tagjaival, hogy figyelemmel kísérhessék mozgásukat. Az alumínium gyűrűn arról lehet adatokat leolvasni, hogy az adott madarat hol és mikor gyűrűzték meg, vagyis hogy honnan származik. 

“Működik egy adatbázis, amely arra szolgál, hogy ha bárhol a világon leolvassák a gyűrű adatait, akkor az megjelenik a rendszerben, tehát ha például a költöző madarak, amilyen a búbos banka is, gyűrűjét valaki Szaúd-Arábiában leolvassa, arról mi Farkasdon értesítést kapunk. Ezzel mi nagyon érdekes adatokhoz juthatunk” – részletezte.

Kis-Amerika

A Viva Natura Forcas Polgári Társulás legközelebb két tavat takarít ki az Állami Természetvédelmi Hivatallal karöltve, szeretnék visszatáplálni bele a vizet. “Első lépésként markológéppel kell kikotorni a medret, hogy ismét legyen víz a tóban, majd szeretnénk szél hajtotta pumpát elhelyezni benne, amelynek segítségével olyan mocsaras területeket lehet létrehozni, ahol ki tudnak telelni a halak, illetve a madaraknak, rovaroknak és más élőlényeknek is az élőhelye lehet. Egy ilyen pumpa nagyjából tízezer euróba kerül, ami számunkra egyelőre nem elérhető, ezért szeretnénk magunk elkészíteni, már dolgozunk rajta” – árulta el Pál Péter. Az egyik tó Farkasdhoz tartozik, a másik viszont nagyobb munka lesz, mert be kell vonni a Vág Ármentesítő Vállalatot (Povodie Váhu) is, mivel az tulajdonképpen a folyónak egy nagyobb holtága, a Sebes-ér vagy Kis-Amerika néven ismert, nagyjából 3 kilométeres szakasz. “Tónak nevezhető a víz, de valójában össze van kötve a Vággal. Amiatt kellene kikotorni, hogy ne száradjon ki akkor sem, ha a folyó szintje csökken. Idén is megemelkedett a Vág, ezáltal a Kis-Amerika vízszintje is, a halak ott kezdtek el ívni, majd szárazság kezdődött és minden kipusztult benne. Ezt szeretnénk elkerülni. A folyóban is több lehetne a hal, jót tenne az élővilágnak is” – részletezte.

Mini-Hortobágy

Néhány héttel ezelőtt a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédőivel találkozott, akikkel elképzelhető, hogy a jövőben együttműködést is kialakítanak. “Szerelmes lettem abba a tájba, és ha jobban belegondolok, a mi környékünk is ugyanaz, mint a Hortobágy kicsiben. Valamikor az egész Mátyusföld és Csallóköz tele volt legelőkkel, szerintem biztosan vissza lehetne állítani egy részét olyan formában, mint amilyen régen volt. Sajnos nálunk, ha három szintes szántóföld lenne, még az sem lenne elég, ezért megpróbálunk először egy ultramini Hortobágyot létrehozni. Már felvettem a kapcsolatot a pozsonyi BROZ regionális természetvédelmi társulással (Bratislavské regionálne ochranárske združenie), akik szintén ilyen tevékenységet folytatnak. Vannak itt olyan földterületek, ahol meg tudnánk ezt valósítani” – véli az állatorvos. Hozzátette, elképzeléseiket elmondta Farkasd polgármesterének, Restár Jánosnak is, aki eleinte kétkedve fogadta azokat, de azóta támogatja az új polgári társulás kezdeményezéseit. Pál Péter hangsúlyozta, szívesen látják a természetkedvelőket a csapatukban, örülnének, ha minél többen csatlakoznának hozzájuk.