A mérkőzés egyetlen gólja a 21. percben született, amikor Rodrigo De Paul a saját térfeléről indította Ángel Di Maríát, aki elhúzta a labdát a balhátvéd Renan Lodi mellett, majd a tizenhatoson belülre érve Ederson Moraes kapus fölött a hálóba emelt.

A házigazdáknak 13, az argentinoknak 6 lövésük volt, de a kaput mindkét csapat kétszer találta el.

A brazilok 107 év alatt mindössze másodszor kaptak ki tétmérkőzésen a Maracana Stadionban, ez először az 1950-es világbajnokság döntőjében fordult elő velük, amikor Uruguay 2-1-re győzött a legendás Rio de Janeiró-i arénában.

Argentína 15. alkalommal nyerte meg az 1916 óta létező kontinenstornát – ezzel utolérte Uruguayt az örökrangsor élén -, de 1993 után először ünnepelhetett, így Lionel Messinek ez az első trófeája hazája válogatottjával. Messi lett a torna gólkirálya 4 találattal, és a legtöbb gólpasszt is ő adta (5).

A brazilok 12. alkalommal végeztek a második helyen.

A koronavírus-járvány miatt a döntőre csupán 7 ezer nézőt engedtek be a 78 ezres arénába. A mérkőzésre nem árultak jegyeket, mindenki a dél-amerikai szövetség vendége volt, de csak negatív teszttel lehetett belépni a stadionba, ahol szigorúan be kellett tartani a társadalmi távolságtartás szabályait, a nézőknek arcmaszkot kellett viselniük, és nem volt szabad ételt, italt fogyasztaniuk.

Brazília csupán két héttel a kontinenstorna rajtja előtt kapta meg a rendezés jogát, miután az eredeti házigazdáktól, Kolumbiától és Argentínától politikai, illetve egészségügyi okokból elvették azt.

    Eredmény, döntő:
Argentína-Brazília 1-0 (1-0)

    Az eddigi győztesek:
15-szörös: Argentína, Uruguay
 9-szeres: Brazília
 2-szeres: Paraguay, Chile, Peru
 1-szeres: Kolumbia, Bolívia