Újra változik a határellenőrzés és a szlovákiai állampolgárok hazatérésének szabályai, az Alkotmánybíróság szerdai határozata ugyanis a további döntésig felfüggesztette a jelenleg érvényben lévő rendszert, miszerint nem az a mérvadó, hogy honnan érkezünk, hanem az, hogy be vagyunk-e oltva. A beoltatlan Robert Fico győzelemnek nevezte a határozatot – a rendeletet a pártja támadta meg a kassai testületnél –, ám az öröme korai.

Az Alkotmánybíróság ugyanis azzal indokolta a friss, múlt héten életebe lépett belépési rendszer felfüggesztését, hogy abban olyan kivétel is szerepel, amely sértheti az egészséghez való alapvető emberi jogot. Miről is van szó? A rendszer hagyott egy kiskaput azoknak, akik már megkapták az első oltást, így augusztus 9-ig ők is teljesen beoltottaknak számítottak a határon, mintha már megkapták volna a második oltást is. Azaz ők is mentesültek a karanténkötelezettség alól, ahogyan az összes olyan hazatérő, aki már teljesen védett (a második beoltástól eltelt legalább két hét, az egydózisú vakcina esetében pedig három hét).

Eredetileg a szakemberek – a járványügyi szempontokat az első helyre sorolva – az egyszer beoltottakra vonatkozó kivételt nem is javasolták. Csak később, politikai kármentésként került a szabályok és kivételek közé. Tehát politikusok ötlötték ki. Amit az Alkotmánybíróság most kimondott, az gyakorlatilag az, hogy az egészség nem képezheti kompromisszum tárgyát – aki egyszer van beoltva, az csak egyszer van beoltva, nem kétszer. Amint megjelenik a törvénytárban a kassai testület határozata, onnantól elvileg ismét a zöld, piros és fekete országokat tartalmazó utazási szemafor szerint utazunk (ez a célország besorolása szerint állapítja meg a kockázatokat, nem az ember beoltottsága alapján). A kormány ilyen helyzetben két dolgot tehet, a kérdés csak az, hogy a sok populistával színesített kabinet mennyire lesz bátor.

Az egyik lehetőség megvárni az Alkotmánybíróság határozatát (ez több hétig is eltarthat, ami járványhelyzetben nagyon hosszú idő), addig pedig visszaállítja a régi rendszert, és újra utazhat boldog-boldogtalan, oltott-oltatlan, legalábbis a zöld országokba – és onnan némi trükközéssel gyakorlatilag az egész világba (illetve ahova beengedik). Hiszen az utazási jelzőlámpának éppen az volt az egyik legnagyobb gyengéje, hogy nagyon egyszerűen kijátszható, elég volt szomszédos országból indulni, majd hazatérve azt hazudni, hogy csak bevásárolni voltunk Bécsben, Budapesten, és máris megúsztuk a karantént.

A másik lehetőség új rendszer bevezetése, ami majdnem olyan , mint amit most felfüggesztett az Alkotmánybíróság, azzal a különbséggel, hogy immár figyelembe veszik a testület érvelését és egyszerűen kiveszik azokat a kivételeket, amelyek problémásak. Vagyis utána csak azok térhetnek haza karantén nélkül, akik már teljesen védettek. Az országot bárki elhagyhatja, a mozgás (utazás) szabadsága nem sérül, de hazatéréskor karanténba kell menniük azoknak, akik még nincsenek kétszer beoltva.

Volt már példa számos populista megoldásra, és tudjuk, mi lett a vége. Ha azonban most felelősen dönt a kormány, akkor a másik utat választja, a delta variáns és a harmadik hullám veszélye ugyanis per pillanat nem engedi meg, hogy a politikusok a szokásos népszerűséghajhászásra használják ki a mostani helyzetet is: a szabadságot kínálják a biztonság és az egészség helyett. Ellenkező esetben cunamiként érkezik a harmadik hullám, újabb lezárásokkal, korlátozásokkal, halottakkal, ami az akkor kialakuló közhangulat miatt az egész kormányt magával ránthatja. A helyzet megoldásához az Alkotmánybíróság sorvezetője segít, hiszen az kimondja: az egészséghez való jog nem lehet kompromisszum (és populista manőverezés) tárgya.