Szlovákiában a legfrissebb adatok szerint 2 211 340 személy kapta meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosság több mint 40 százaléka már be van oltva. A második adagot eddig 1 876 334 személynek adták be, vagyis a lakosság 34 százalékának. Ahhoz, hogy a járvány terjedése jelentősen lelassuljon, még legalább ugyanennyi személyt kéne beoltani.

Oltási hajlandóság

Szlovákia lakosságának oltási hajlandóságát nem egyszerű felmérni. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) készített néhány közvélemény-kutatást arról, hogyan változott hónapról hónapra az emberek oltási kedve, de ezek az adatok nem tekinthetők megfelelő kiindulópontnak.

A másik mutató, ami némi eligazítást nyújthatott, az elektronikus váróteremben várakozó személyek száma volt. Hetekkel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy a váróteremben egyre kevesebben várnak az oltás első dózisára, de arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a legmagasabb érdeklődés a magyarlakta területeken mutatkozik. Akkoriban a Dunaszerdahelyi és a Nyitrai járásban az első adagra várakozók száma elérte a 4 ezret. 

Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) adatai alapján jelenleg körülbelül 150–200 ember várakozik Dunaszerdahelyen és Nyitrán, s országos viszonylatban még ez is magasnak mondható (pontos adatokat azért nem érdemes közölni, mert a jelentkezők száma naponta változik, igaz, legfeljebb tízesével vagy húszasával). A legmagasabb érdeklődés a Nagykürtösi járásban van, ahol az első adagra több mint 700-an várnak, viszont a júniusi adatokhoz képest ez is jelentős csökkenésnek számít.

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a második dózisra várakozók száma ennél jóval magasabb (Dunaszerdahelyen például több mint 4800 fő), de az oltási hajlandóság szempontjából az első dózisra jelentkezők száma a mérvadó, hiszen ez mutatja, hogy körülbelül hány új személyt sikerült rábírni a vakcina beadatására.

Más megoldások

Az egészségügyi minisztérium már hetekkel ezelőtt belátta, hogy az elektronikus váróterem önmagában nem lesz elegendő a nyájimmunitás kialakításához, ezért újabb módszerekkel próbálja vonzóbbá tenni a vakcina beadatását. Július 1-től már az általános orvosok is olthatják betegeiket, és ehhez nem a korona.gov.sk honlapon kell regisztrálni, hanem az orvossal kell leegyezni az időpontot. A tárca abban bízik, hogy így azokat is sikerül meggyőzni, akiknek problémát okozott elutazni a nagyobb vakcinaközpontokba.

A másik módszer, ami már bizonyos részeredményeket is hozott, hogy a nagy kapacitású oltópontokon előzetes regisztráció nélkül is be lehet adatni a vakcinát. Elsőként a pozsonyi vakcinaközpontban próbálkoztak ilyen megoldással, és két nap alatt csaknem kétezer embert sikerült így beoltani. Az egészségügyi tárca ezt látva tárgyalóasztalhoz ült a megyei önkormányzatokkal, aminek eredményeként múlt héten már érkezett is a bejelentés, hogy a közeljövőben minden nagyobb oltóközpontot meg lehet látogatni időpont nélkül is. Ez a lépés éppen a várótermi regisztrációt kerüli meg, hisz az érdeklődök tulajdonképpen maguk dönthetnek arról, mikor szeretnék megkapni a vakcinát. Általában az oltóközpontokban sem volt fennakadás, legfeljebb 1 óra várakozás után az érdeklődök már beoltva távoztak a helyszínről.

Rossz kommunikáció

Úgy tűnik tehát, hogy az érdeklődök egyre kevésbé választják az elektronikus várótermet, helyette inkább időpont nélkül utaznak a nagyobb oltóközpontokba. Arról azonban egyelőre nincsenek összesített adatok, hogy pontosan hány regisztrálatlan embert oltottak be a vakcinaközpontokban. Egyelőre az sem világos, hogy a háziorvosok július elseje óta hány személyt oltottak be.
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elemzői azonban úgy vélik, hogy az alapvető probléma az intézményrendszerbe vetett bizalommal és az átláthatatlan kommunikációval van. A szakértők a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Eurobarometer felméréseit hasonlították össze, és ez alapján vonták le a következtetéseiket. Arra figyelmeztetnek, hogy Szlovákiában a kormánnyal szembeni bizalom az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ez azért probléma, mert minél magasabb az intézményrendszerbe vetett hit a lakosság körében, annál magasabb az átoltottság. A helyzetet tetézi, hogy az Eurobarometer felmérése szerint a szlovákiai megkérdezettek 70 százaléka átláthatatlannak tartja a kommunikációt, ez pedig tovább csökkenti az oltási kedvet. Az NBS munkatársai állítják, a megfelelő kommunikáció segítségével július végére a lakosság 45–49 százaléka be lenne oltva.

Hogy a közeljövőben javulhat-e a kommunikáció, az attól is függ, hogy milyen lesz az egészségügyi miniszter új oltási kampánya, amely 3,7 millió euróba kerülhet. A kampányt egy profi reklámcég fogja készíteni, de a pénzügyminisztérium egyelőre nem biztosította az anyagi forrásokat az akció elindítására. Hogy pontosan mikor kezdődhet a kampány, egyelőre kérdéses.