A közvélemény-kutatást a Median ügynökség készítette május 11. és 18. között, 1000 megkérdezett bevonásával. A megyei önkormányzatok vezetői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire ismerik az uniós támogatások működését, hogyan vélekednek róluk és mennyire tartják őket átláthatónak.

A transzparencia hiánya

A válaszadók 57 százaléka vallotta, hogy hallott már valamilyen uniós támogatásról, amelyet a helyi önkormányzatok pályáztak és valósítottak meg a lakhelyük közelében. 32 százalékuk nem ismer ilyen projekteket, 11 százalék pedig nem akart állást foglalni. Azokamegkérdezettek,akik hallottak már a pályázatokról, többségében pozitívan viszonyulnak hozzájuk: 83 százalék mondta, hogy örült a támogatásoknak, 11 százalék nem válaszolt, és mindössze 6 százalék volt elutasító. Ennek ellenére a többség mégis úgy gondolja, hogy az uniós támogatások szétosztása és ellenőrzése nem átlátható – a válaszadók 50 százaléka vélekedik így. Ezzel szemben mindössze 30 százalék hiszi transzparensnek a pályázatok működését. 20 százalék nem akart válaszolni a kérdésre.

Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: az uniós támogatások elosztásával összefüggő bizalmatlanság mélyen a társadalomban gyökeredzik, és ennek felszámolásán kellene dolgoznia a jelenlegi politikai vezetésnek. „Ha a nyilvánosság nem bízik a pályázatok szétosztásában, akkor nem fogjuk tudni megfelelően elmagyarázni, hova érkeznek az uniós pénzek és milyen hasznot hoznak” – mondta Viskupič.

Regionális szinten

A megyei önkormányzatok vezetői abban bíznak, hogy az új társfinanszírozási rendszer visszaállítja az uniós támogatások működésébe vetett bizalmat. A 2021 és 2027 közti rendszerben ugyanis már erősebb pozíciójuk lesz az önkormányzatoknak, mint korábban, sok esetben megyei szinten dönthetnek majd a megvalósítandó projektekről. „Ez pedig összhangban van a felmérés eredményeivel is, hiszen a válaszadók több mint 40 százaléka támogatja, hogy regionális szinten döntsenek a pályázatokról. A lakosság többsége jelenleg azt szeretné, ha a pénzeket oda fektetnék be, ahol azokra a legnagyobb szükség van, vagyis a leszakadt régiókba, ahol a legmagasabb a munkanélküliség” – jelentette ki Viskupič.

A felmérés adataiból még az látszik, hogy a megkérdezettek 20 százaléka a falusi és városi önkormányzatokra bízná a pályázatokat. Az államban és az unióban sokkal kevesebben bíznak: az előbbi esetében 13, az utóbbinál pedig mindössze 7 százaléka válaszolta, hogy rájuk kellene bízni a döntést.

Romakérdés

Az elemzők arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint az önkormányzatoknak milyen problémakörökkel kellene foglalkoznia az elkövetkező években. Nem meglepő módon 90 százalék az egészségügy fejlesztését tartotta a legfontosabb célkitűzésnek. A prioritások között szerepel még a régiófejlesztés, az útépítés, a csatornahálózat kiépítése, a szociális szolgáltatások fejlesztése, valamint a mezőgazdasági munkák támogatása. A megkérdezettek a legkevésbé fontos részterületnek a romákkal kapcsolatos munkát tartják, mindössze 28 százalék gondolta úgy, hogy ez egy nagy fontos feladat, ellenben 32 százalék értelmetlennek tartja. Erre az eredményre Viskupič sem számított. „Bebizonyosodott, hogy fontos témának tartják az egészségügyet és a szociális szolgáltatásokat. A romákkal való munkáról szóló adatok azonban engem is megleptek. Keményebben kell dolgoznunk ezen a területen, ez egy olyan kérdés, amivel a jövőben is komolyan kell foglalkoznunk” – zárta az SK8 elnöke. (nar, TASR)