Ahogy arról beszámoltunk, a múlt hét csütörtöki oltásellenes és szélsőséges elemek által szervezett tüntetés résztvevői gyakorlatilag egész nap lezárva tartották Pozsony belvárosának több fontos közlekedési csomópontját. A rendőrfőkapitány ezzel kapcsolatban arról beszélt, a jövőben fel kell készülnünk hasonló megmozdulásokra.

A Za ľudí alelnöke szerint a parlament legközelebbi védelmi bizottsági ülésén a rendőrfőkapitánynak meg kell magyaráznia azt a kijelentését, hogy az embereknek a jövőben hozzá kell szokniuk ilyen és hasonló megmozdulásokhoz. „Az nem helyénvaló, hogy a tüntetők korlátozzák vagy akadályozzák a többi állampolgárt, akik csak a munkahelyükre szeretnének eljutni” – véli Šeliga, és hozzátette, az ilyen eseményekhez a normális polgárok egészen biztosan nem akarnak hozzászokni. A parlament védelmi bizottságának elnöke, az OĽaNO-s Juraj Krúpa arra számít, a rendőrfőkapitány foglalkozni fog a kollégáinak a tüntetésen tanúsított eljárásával és kiértékeli beosztottai intézkedéseit. „Azt várom, hogy ennek valamilyen következményei lesznek, ha erre nem kerül sor, akkor egészen biztosan összehívjuk a parlament védelmi bizottságát” – mondta Krúpa. A bizottság további tagja, Peter Pčolinský, a Sme rodina kormánypárt képviselője is támogatja a testület összehívását. Hangsúlyozta, az ő véleménye szerint a rendőrség nem birkózott meg a feladatával. Az ellenzéki Smer képviselője, Marián Saloň sem ellenzi, hogy Kovaříkot a védelmi bizottság elé állítsák.

Grendel Gábor (OĽaNO-frakció, NOVA), a parlament alelnöke, aki főleg belbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, a közösségi oldalán azt írta, szerinte a rendőrség végső soron jól oldotta meg a feladatot. „Csak hamarabb kellett volna cselekednie” – teszi hozzá a képviselő. Ondrej Dostál (SaS-frakció, OKS) kormánypárti képviselő még a tüntetéssel egy időben írt a közösségi oldalán arról, hogy a rendőrségnek joga lenne fellépni az egyébként be nem jelentett megmozdulás résztvevői ellen.

Turisták és rendőrök
Kovařík szerint a rendőrség megfelelően járt el a múlt hét csütörtöki pozsonyi tüntetés során, kollégái megbirkóztak a feladattal. „A politikusok, a nyilvánosság és a hamis szakemberek irányából érkező kritika nem változtat semmit azon a tényen, hogy emberéletekben, emberek egészségében, illetve tulajdonában nem esett kár” – utasította vissza a bírálatokat a rendőrkapitány. Ahogy arról beszámoltunk, néhány kisebb incidens leszámítva, amikor a demonstrálók újságírókra támadtak, az esemény viszonylag erőszakmentesen zajlott. Kovařík továbbá a rendőrség tétlenségével kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tüntetés biztosítását irányító tisztnek úgy kellett megválasztania a beavatkozás pillanatát, hogy a lehető legkisebb legyen a negatív következmények esélye. A rendőrök ugyanis csak este nyolckor oszlatták fel a tömeget, ekkor is sor került legalább egy kisebb incidensre a tüntetők és a hatóság képviselői között.

Még tartott a demonstráció, amikor a rendőri jelenlétet biztosító Pozsony Kerületi Rendőrkapitányság igazgatója, Viliam Adamec arról beszélt, kollégáinak esélye sem volt, hogy megakadályozzák a tömegnek az úttestre tódulását. „Mi nem tudjuk megállapítani, hogy ki a tüntetés résztvevője, hiszen nyár van, és nagyon sok a turista” – nyilatkozta Adamec. Hozzátette, ráadásul egy rendkívül nagy térről van szó. Így aztán amikor egy-egy ponton sikerült biztosítaniuk a demonstrációt, a tömeg elindult egy másik irányba. „Annak pedig nincs értelme, hogy a téren kergetőzzünk a tömeggel” – jelentette ki Pozsony megye rendőrkapitánya.

Törvényesen feloszlatható
A Via Iuris nevű, szabadságjogi kérdésekkel is foglalkozó nonprofit szervezet lapunk megkeresésére elemezte a múlt csütörtöki tüntetés jogi hátterét. A szervezet rámutat, a demonstrációkat előre be kell jelenteni az érintett önkormányzatnál. Mivel azonban a gyülekezési törvény nagyon széles kereteket szab, ilyen bejelentés nélkül is lehet megmozdulást szervezni. A vonatkozó jogszabály azonban lehetőséget ad a nem bejelentett tüntetés feloszlatására, ha olyan körülmények lépnek fel, amelyek egy bejelentett tüntetés esetén annak megtiltásához vezetnének. „Ilyen körülmények lépnek fel például akkor, ha a tüntetés korlátozza a közlekedést és az áruszállítást, ami jelentős mértékben ellentétes lenne a lakosság érdekével” – fogalmaz a gyülekezési törvény. A Via Iuris szerint így a tüntetést biztosító rendőrségnek nem kellett volna haboznia, miután a demonstrálók lezárták az utakat a forgalom elől, fel kellett volna oszlatniuk a megmozdulás azon részét, amely akadályozta a forgalmat.