A lap szerint ezzel a norvégok egyértelművé tették: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.

A Miniszterelnökség még a múlt pénteken is azt írta a Népszavának, hogy „a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára pedig azt is mondta egy interjúban, hogy „egyedül a norvégokon múlik”, lesz-e megállapodás, írja a lap.

Korábban a 24.hu arról írt, hogy a megállapodásra július második feléig volt idő a szerződés szerint, és megegyezés hiányában a támogatás veszélybe került.

Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserébe” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.

Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint). A norvég külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. A Népszavának küldött válaszok szerint Magyarország most végleg elesett ettől a pénztől.

(telex)