Az igék: általános és határozott igeragozás
AZ ÁLTALÁNOS RAGOZÁS
Az általános ragozás csak az alany számát és személyét mutatja meg. Két alapvető esetben használjuk:
ha az igének nincs tárgya: forgok, mosolyogsz, pattognak;
és ha az igének van tárgya, viszont határozatlan: ütöget egy labdát, megnézek valamit, főzöl vacsorát.
A táblázatban az általános ragozás személyragjait találod egyes és többes számban, első második és harmadik személyben, példákkal együtt.
SZÁM ÉS SZEMÉLY
IGEI SZEMÉLYRAGOK
RAGOZOTT IGE
E/1. (én)
-k
írok, énekelek, főzök
E/2. (te)
-sz, -l
írsz, énekelsz, főzöl
E/3. (ő)
Ø (vagyis itt az igei szótő áll)
(ikes igénél -ik)
ír, énekel, főz
(játszik)
T/1. (mi)
-unk/-ünk
írunk, énekelünk, főzünk
T/2. (ti)
-tok/-tek/-tök
írtok, énekeltek, főztök
T/3. (ők)
-nak/-nek
írnak, énekelnek, főznek
Szöveg szekció vége
Szöveg szekció
A HATÁROZOTT RAGOZÁS
A magyar nyelv sajátossága, hogy a tárgyas igéket sajátos módon ragozzuk, ha határozott tárgyat kapcsolunk hozzájuk. Például valaki írja a levelet (nem általában egy levelet, hanem egy bizonyos levelet), nézi őt/őket, megnézem azt/azokat.
Amint látod, ebben az esetben egészen más igei személyragok követik az igét. Alább a határozott ragozás személyragjait láthatod:
SZÁM ÉS SZEMÉLY
IGEI SZEMÉLYRAGOK
RAGOZOTT IGE
E/1. (én)
-m
írom, nézem, főzöm
E/2. (te)
-d
írod, nézed, főzöd
E/3. (ő)
-ja/-i
írja, nézi, főzi
T/1. (mi)
-juk/-jük
írjuk, nézzük, főzzük
T/2. (ti)
-játok/-itek
írjátok, nézitek, főzitek
T/3. (ők)
-ják/-ik
írják, nézik, főzik
Szöveg szekció vége
Szöveg szekció
HATÁROZOTT VAGY ÁLTALÁNOS?
Lehet, hogy a kétféle ragozást eleinte nehéz megkülönböztetned. Segít, ha kipróbálod, hogy az igealakhoz illik-e az azt vagy a valamit tárgy. A visszaküld igealakhoz csak a valamit illik, az azt nem: ez általános ragozású. A visszaküldjük viszont csak azt tárggyal működik: ez határozott ragozású igealak. A visszatér pedig egyiket sem tűri meg maga mellett: ennek az igének nem lehet tárgya, tehát biztosan általános ragozású.
Minden igének – az intranzitívek kivételével – lehet általános (alanyi), tehát szubjektív, vagy határozott (tárgyas), azaz objektív ragozása. Ha a tárgy egy személyes névmás, akkor a szubjektív kontextus csak az 1. és 2. személyt foglalhatja magába, mert a 3. személy se nem beszélő, se nem hallgató egy közlési folyamatban, ezért mint kívülálló az objektív szövegkapcsolathoz tartozik:
hallasz engem, lát téged, fogadnak minket vagy várunk titeket.
Ezzel szemben:
hallod őt, látják önmagukat, fogadják önt vagy várjuk önöket.
Ettől eltekintve, a tárgyas ragozás határozott tárgynál nélkülözhetetlen. Határozott tárgyról akkor beszélünk, amikor az tulajdonnév, vagy a névelője határozott:
1. A gonosz boszorkány elvarázsolta Hófehérkét.
2. Hófehérke megette a mérgezett almát.
Az -ik-re végződő kérdő névmásoknak és a mutató névmásoknak szintén a tárgyas ragozás a vonzata:
3. Az almák közül melyiket ette meg Hófehérke?
4. Ezeket itt nem is látta?
Ezenkívül az igét tárgyas ragozásban kell használni, ha a tárgy mellékmondatként szerepel:
5. A törpék nem tudják, hogy Hófehérke még fel fog ébredni.
Ezzel szemben egy határozatlan tárgy a rendes, vagyis alanyi ragozást igényli. A tárgy akkor is határozatlannak számít, ha egy szokásos (nem -ik-re végződő) kérdőszóból vagy határozatlan névmásból áll:
I.Hófehérke csak alszik.
II.Előtte almát evett.
a. Sajnos egy mérgezettet választott.
III.Kit siratnak a törpék?
IV.Miért búsulnak?
b. Mert mást nem tehetnek.
Tanító: Fodor Péter
Értékelő/konzulens: Leczkési Anikó
https://viki.iedu.sk/7_MJL_6r_slovesa_urcite_a_neurcite_casovanie_slovies.pdf
„Magyar nyelv – Az igék: általános és határozott igeragozás” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.
