A 2019-2020–as tanévben kezdődött német nyelvű projekt „A múlt nyomai a jelenben – Európa felfedezése határok nélkül” címmel azt vizsgálta, miként hatottak a múlt történelmi eseményei a mai emberek életére Európa más-más részén. „A projekt elsődleges célja volt, hogy a résztvevő diákok és tanárok minél többet megtudjanak a partnerországok kultúrájáról és történelméről, valamint átéljék az európai összetartozás érzését“ – közölte Galo Lukács Tímea koordinátor, az iskolaközpont pedagógusa. Beszámolója szerint a projekt első nemzetközi találkozójának a németországi Waldkraiburg gimnáziuma adott otthont, ahol a résztvevők műhelymunkák keretén belül megismerték a közép-európai bevándorlók által alapított város történelmét. A luxemburgi projekttalálkozón a diákok ismereteket szereztek az Európai Unió megalakulásáról és működéséről. Német és angol nyelvű csoportokba osztva személyesen is végigjárták a fővárosban azokat a helyszíneket, melyek az EU létrejöttéhez köthetőek. A járvány végül megakadályozta a spanyolországi és a szlovákiai találkozó megvalósulását, ezért az online térben folytatódott a projektmunka.

Komárom bemutatása

„A kétéves projekt záróakkordjaként került sor május 4-én a Marianum szervezésében a német nyelvű „Die Spuren von Gestern im Heute in Komorn” elnevezésű nemzetközi Erasmus+ konferenciára. Az online rendezvény keretén belül a gimnazisták a német partneriskola diákjaival együttműködve bemutatták Komárom gazdag történelmét, illetve nagy- és dédszüleik életútján keresztül szemléltették, miként nyomta rá bélyegét a világháború, a trianoni békedikátum és a kitelepítés az itt élő emberek életére. A leleményes komáromi gimnazisták a partnerdiákok számára online útikönyvet készítettek német nyelven, melyben 27 diák rövid videók által mutatta be Komárom fő látványosságait“ – részletezte Galo Lukács Tímea.

A „távprojekt“ kihívása

A pedagógus érdeklődésünkre beszámolt arról is, hogy a kényszerből alkalmazott online kapcsolattartás mekkora kihívást is jelentett nekik valójában: „Az Erasmus+ projektben résztvevő tanárok tapasztalata – és az enyém is – azt mutatja, hogy a személyes jelenlétet csak részben helyettesítheti az online forma. A diákok többnyire azért kapcsolódnak be az Erasmus+ projektbe, hogy az év közbeni projektmunka mellett jutalomként részt vehessenek a külföldi projekttalálkozókon, és személyesen is találkozhassanak a külföldi diákokkal, valamint megismerjék a partnerországot. Szerencsére lelkes gimnazistákkal volt dolgom, és nagyon örültek, mikor munkájuk gyümölcseként meglátták az elkészült online útikönyvet, amelyben ők a főszereplők. Érezték, hogy egy nem mindennapi, érdekes projektben vesznek részt.“ Hozzátette, miközben a német nyelvű konferenciára és a Komárom történelmével kapcsolatos előadásaikra készültek, a magyar-német párok sok időt töltöttek együtt, így nem egy esetben barátságok is születtek a hosszadalmas munka eredményeként. „A mi diákjainkra plusz feladat hárult, ugyanis nekik kellett elmagyarázni német párjuknak a felvidéki történelmi eseményeket, illetve azok hatását az itt élő emberek életére. Nyelvileg is külön felkészülésre volt szükség, ugyanis a történelmi szakszókinccsel is meg kellett ismerkedniük a németórákon. Tanárként hosszú hónapokat vett igénybe a Komáromról szóló magyar nyelvű tanulmányok németre fordítása, amelyből dolgozhattak a diákcsapatok“ – adta elő Galo Lukács Tímea, aki összességében azt állítja, nagyon lelkes és világra nyitott gimnazistákkal dolgozhatott együtt, a távoktatás hosszú hónapjai után pedig az Erasmus+ promófeladatai nagyon összehozták a gimnazistákat.