A Hayek Alapítvány nagyjából másfél hónappal ezelőtt rukkolt elő azzal a felmérésével, amely szerint idén július 9-én volt az adószabadság napja, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy addig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra. Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője már akkor figyelmeztetett, hogy az ő számításaik szerint a szlovákiai adófizetők idén 190 napot dolgoznak az államra, 8-cal többet, mint tavaly, ami a legrosszabb eredmény az adószabadság napjának 1999-es bevezetése óta. A másik legismertebb gazdasági agytröszt, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet most azonban még egy ennél is negatívabb felméréssel rukkolt elő. A European Investment Centre (EIC) intézménnyel közösen kidolgozott felmérése szerint idén 229 napon keresztül, vagyis nagyjából máig, augusztus 19-éig dolgozunk csak az államra, több mint egy héttel tovább, mint 2015-ben.

Módszertani különbségek

A két felmérés közötti látványos eltérés azzal magyarázható, hogy más képletet használnak az adószabadság napjának a kiszámításához. A Hayek Alapítvány a közkiadásokat veti össze az adott év bruttó hazai termékével (GDP), minél kisebb a kiadások aránya a GDP-n, annál korábban van az adószabadság napja. A Konzervatív Intézet ugyanakkor nem csupán a fizetésből közvetlenül levont adókat és járulékokat vizsgálja, hanem például az áfát és a jövedéki adókat is, amelyeket közvetve, a vásárlás során fizetünk ki.

Ránk telepszik az állam

„A járványhelyzet miatt az elmúlt egy évben veszélyes mértékben nőtt az állam befolyása, és egyre nagyobb a veszélye az adóterhek további növekedésének is, miközben az alkalmazottak által megkeresett összegnek több mint a felét már most is az állam viszi el. Tavaly az alkalmazottak által megkeresett összeg 63 százalékára tette rá a kezét. Az állam az adókon és járulékokon tavaly 8 milliárd euróval nagyobb összeget hajtott be a 2014-ben mérthez képest, ugyanekkor a közkiadások 11 milliárd euróval nőttek” – nyilatkozta Peter Gonda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója.

Így folyik el a pénzünk

Az intézet elemzői egy 1133 eurós bruttó bérrel rendelkező alkalmazottat vettek alapul, akinek a teljes havi munkaerőköltsége 1599 euró. A munkáltató és az alkalmazott által fizetett közvetlen és közvetett adók és járulékok ezt 1002 euróval csökkentik, az alkalmazottnak így valójában csak a teljes bérköltség nagyjából 37 százaléka marad. A munkájáért ténylegesen csak 597 euró értékű áruhoz és szolgáltatáshoz juthat hozzá, a többit az állam viszi el adók és járulékok formájában. „A legnagyobb összeget, az alkalmazott által megkeresett pénz nagyjából 41 százalékát a jövedelemadó és a szociális járulékok fölözik le, a jövedéki adók részaránya 3, az áfáé pedig 8,55 százalék” – mondta el Jakub Šimek, a Konzervatív Intézet szakembere. Az adóbevételek több mint 78 százaléka az államot, 9-9 százaléka a helyi önkormányzatokat és a magáncégeket, 3 százaléka a megyei önkormányzatokat, 0,02 százaléka pedig az Európai Uniót illeti.

„Ha az állam valóban segíteni szeretne az alkalmazottakon és a vállalkozókon, akkor több pénzt kellene náluk hagynia, amivel a járvány utáni gazdasági újraindítást is elősegítené. Az országnak most elsősorban vállalkozásösztönző reformokra lenne szüksége, ehhez azonban legalább akkora elszántságra lenne szükség az állam részéről, mint amilyet az adófizetők pénzének az elköltésével kapcsolatban mutatott” – kommentálta a legújabb felmérést a Szlovák Vállalkozói Szövetség.