„Oroszország több mint hét évvel ezelőtt megsértette a nemzetközi jogot és illegálisan bekebelezte Ukrajna területének egy részét. Az idő nem menti fel Oroszországot a felelősség alól. A nemzetközi közösségnek továbbra is kiemelt figyelmet kell szentelnie az ügynek. A Krím Ukrajna része… Soha nem fogjuk elismerni az erőszakos határmódosításokat. Soha nem ismerjük el a Krím illegális annektálását, és teljes mértékben támogatjuk Ukrajnának a szuverenitása és a területi integritása visszaszerzésére irányuló, diplomáciai törekvéseit” – szögezte le a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: az Oroszország elleni szankciók addig maradnak érvényben, amíg az megszállva tartja a Krímet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozó elején leszögezte: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a Krímet, amelyet hét évvel korábban Oroszország bekebelezett.

„Élni fogunk minden lehetséges politikai, jogi és főleg diplomáciai eszközzel” – jelentette ki Zelenszkij az AP hírügynökség szerint, hozzátéve: Kijevnek „hatékony nemzetközi támogatásra” van szüksége.  

Hétfőn kerül sor az ún. Krími Platform alakuló ülésére az ukrán fővárosban. A tömörülés célja, hogy a Krím félsziget ismét ukrán fennhatóság alá kerüljön. A csúcstalálkozón 46 ország és nemzetközi szervezet magas beosztású képviselője vesz részt, többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, vagy Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. Szlovákián kívül Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Moldávia, Grúzia, Szlovénia, Horvátország, Svédország és Finnország is képviselteti magát az alakuló ülésen. Jelen vannak továbbá a NATO és a GUAM csoportosulás küldöttei is. Oroszország nem képviselteti magát a kijevi rendezvényen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az AP hírügynökség szerint  „oroszellenes rendezvénynek” titulálta a hétfői csúcstalálkozót.

A csúcstalálkozó végén a vezetők várhatóan aláírnak majd egy közös nyilatkozatot, mely által megerősítik, hogy elkötelezettek Ukrajna függetlenségének és területi integritásának támogatása mellett, valamint meghatározzák a Krímmel kapcsolatos nemzetközi politika kereteit.

A csúcstalálkozóra Ukrajna függetlenedésének 30. évfordulója alkalmából kerül sor.

Moszkva 2014 februárjában foglalta el a Krím félszigetet, majd márciusban egy vitatott népszavazást követően Oroszországhoz csatolta a területet. A népszavazás eredményét sem Ukrajna, sem a nyugati államok nem ismerték el.