A kormány szerdai ülésén megszavazta a Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter által benyújtott mindhárom törvénytervezetet. A tárcavezető hangsúlyozta, történelmi pillanatról van szó, mivel „megtettük az első lépést az iskolaügyi reform irányába”. A nemzetiségi oktatás kérdése is terítékre került, az oktatási törvény javaslata Szlovákia történelmében először használja a nemzetiségi iskolák fogalmát. „Az, hogy törvény rögzítse a nemzetiségi iskolák fogalmát, egy régi kérése a kisebbségeknek. Pozitívnak tartom, hogy megtörténik ez a definíció. A másik oldalon viszont minden definíció csak annyit ér, amennyire sikerül mögé tartalmat tenni” – osztotta meg lapunkkal Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos és a Bél Mátyás Intézet vezetője. Hozzátette, egyetért azzal a kritikával, amelyet már korábban a szakma képviselői is megfogalmaztak. „Annak ellenére, hogy definiálásra kerül a nemzetiségi iskolák fogalma, ez semmiféle praktikus előnyt nem jelent az érintett iskolák számára. Nincs hozzá anyagi vagy támogatási forrás kapcsolva. A jövőben kihívás lesz, hogy azok, akik beleesnek ebbe a definícióba, valamilyen formában kedvezményezésre kerüljenek” – véli Ravasz.

A szlovákiai magyar pedagógiai szervezetek aktívan bekapcsolódtak a javaslat véleményezésébe – a tervezet kidolgozásába nem vonta be őket a tárca, így csak ezen a csatornán keresztül tudtak beleszólni a módosítás tartalmába. Többek közt azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolák kategóriájába azon intézményeket sorolták, ahol minden tantárgy oktatása (leszámítva az idegen nyelvet) a kisebbség nyelvén történik. Ez elsősorban a roma, ruszin és német kisebbség szempontjából előnytelen, hiszen ezekben az iskolákban jelen van a kisebbségi nyelv oktatása, de a definíció értelmében nem számítanak nemzetiségi iskolának. „Ezt nem tartom szerencsés megoldásnak, ezek az iskolák így tulajdonképp egy fura helyzetbe kerülnek. Egyrészt van náluk valamiféle kisebbségi oktatás, másrészt a törvény egyértelműen nem sorolja be őket a nemzetiségi iskolák kategóriájába” – folytatta az intézetvezető, majd emlékeztetett, a törvény végleges szövegére egyelőre várni kell, mivel a javaslatra még a parlamentnek is rá kell bólintania.

„Történelmi változás”

Svetlana Síthová, az oktatási tárca inkluzív oktatásért és nemzetiségi iskolákért felelős államtitkárát is felkerestük az üggyel kapcsolatban. „A gyakorlatban ez nagyon jelentős változást eredményez, most először definiáljuk, milyenek is a nemzetiségi iskolák. Az alkalmazási gyakorlatban ez egy státuszt ad, melynek köszönhetően be tudjuk azonosítani, melyek ezek az iskolák. A különböző stratégiai dokumentumok kidolgozásánál így az iskolákkal közösen nagyon gyorsan meg tudjuk határozni azokat a víziókat, amelyek megvalósításra várnak” – mondta a nemzetiségi iskolák fogalmának bevezetése kapcsán. Az államtitkár lapunknak megerősítette, a törvény valóban azokat a tanintézeteket sorolja a nemzetiségi iskolák kategóriájába, ahol „az idegen nyelveken kívül az egész oktatási folyamat a kisebbség nyelvén zajlik”. Hangsúlyozta viszont, hogy a törvény következő cikkelye kitér a nemzetiségi osztályokra, így a nemzetiségi oktatásba beletartoznak azok az iskolák is, ahol csak egy-egy tantárgyat oktatnak a kisebbség nyelvén. 

A magyar nyelv kimaradt

A reform egyébként számos változást ígér. Az alapiskolai végzettség megszerzését a Tesztelés 9 néven ismert központi felmérés sikeres elvégzéséhez kötné a minisztérium. Csak azokat a diákokat vennék fel középiskolába, akik legalább 20%-ot elérnek a teszten. A javaslat vázlata azonban nem számolt a szintfelméréssel magyar nyelvből és irodalomból. A Comenius Pedagógiai Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rámutatott, hogy a magyar nyelvről megfeledkezett a tárca. Az államtitkár leszögezte, ez a kérdés már a konstruktív és transzparens véleményezési folyamat első szakaszában megoldódott. „A véleményezés második körére ezeket az apró technikai ügyeket kiküszöböltük” – tette hozzá. Érdeklődésünkre elárulta azt is, a kisebbségi szervezetekkel egyre olajozottabban megy a közreműködés. „Nagyon intenzíven kommunikálunk, ahogy a törvények kidolgozásánál, úgy az egyes didaktikai segédeszközök, illetve segédanyagok létrehozásánál is kapcsolatba lépünk ezekkel a szervezetekkel. Nagyon hálás vagyok ezért az együttműködésért” – zárta Síthová. 

Szűkebb napközi

A szaktárca javaslata alapján 2022. január elsején léphetnek életbe a változások. Újdonság lesz például, hogy a napközit csoportokra osztják a gyerekek életkora alapján, miközben egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 26 főt.