Gyimesi csütörtökön a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján mutatta be a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek az általa javasolt módosítását, amely értelmében az alakjukban is egy vízszintes nyílra hasonlító ún. útirányjelző táblákat a kisebbségek által lakott településeken a jövőben a nemzetiség nyelvén, legtöbb esetben magyarul is ki lehetne helyezni. Ahogy arról beszámoltunk, azokról a táblákról van szó, amelyek legtöbbször egy vagy két település nevét tartalmazzák, a szomszédos falu, vagy város, turisztikai látványosság, illetve az adott város központjának irányába mutatnak, esetleg figyelmeztetnek valamire, például ideiglenes kerülőút kijelölésére szolgálnak. A közlekedési táblák katalógusa hozzávetőlegesen ötven ilyen táblatípust tartalmaz.

Gyimesi: A Híd farizeus 
A képviselő szerint az intézkedés esetében a kisebbségi jogok, a vizuális kétnyelvűség lehetőségeinek a bővítéséről van szó. Rámutatott, a kisebbségi nyelvhasználati törvényben a módosítás után is megmaradna az a paragrafus, amely többféle felirat nemzetiségi nyelvű kihelyezését teszi lehetővé. Ebben a paragrafusban szerepel az is, hogy az utak mellé és fölé is elhelyezhetőek ilyen feliratok. Gyimesi módosításának lényege, hogy kimondja, ez a kétnyelvűséget lehetővé tévő szabály a közlekedési táblákra nem vonatkozik, ugyanakkor egy új bekezdésben lehetővé teszi a kérdéses útirányjelző táblák kisebbségi nyelvű változatainak használatát. A képviselő egyben bírálta a Hidat, mert a párt a TASR-nek úgy nyilatkozott, szerintük a Gyimesi által beterjesztett módosítás valójában visszalépést jelent. A párt álláspontját farizeusinak nevezte, és arról beszélt, hogy a Híd a kormányzása idején sem képviselte a magyarokat, nem élt azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel bővíthette volna a nemzetiségek jogait.

Híd: Gyimesi meleg vize 
A Híd állásfoglalásában azt írja, Gyimesi indítványa semmit nem ad hozzá a mostani jogi állapothoz, annak alapján nem jelennek majd meg újabb kisebbségi nyelvű útjelző táblák, hiszen ezek kihelyezése nem az önkormányzatok feladata, a törvénymódosítási javaslat pedig pont az utóbbiaknak adna erre lehetőséget. „Gyimesi képviselő feltalálta a meleg vizet, a módosító javaslatával olyan dolgot akar megoldani, ami már biztosítva van” – fogalmaz a párt, hiszen szerintük eddig is ki lehetett volna helyezni ilyen táblákat, és azokra a szakmai útmutatásokra utaltak, amelyek a kisebbséginyelv-használati törvény fent már jelzett bekezdéséhez kapcsolódnak. A Híd a közleményben ugyanakkor elismeri, azért nem jelentek meg ezek a kisebbségi nyelvű útjelzések, mert nem készültek el az azokra vonatkozó szabványok. A párt szerint, mivel Gyimesi javaslata csökkenti a kérdéses vizuális jelzésekről szóló paragrafus érvényességi körét, ezért valójában nem előre-, hanem visszalépést jelent a kisebbségi nyelvi jogok terén és arra szólították fel, hogy vonja vissza az indítványát. 

A szakértő szerint 
Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója a kérdéses törvénymódosítással kapcsolatban elmondta, érthetetlen módon egy nagyon kusza, nehezen értelmezhető, ellentmondó interpretációkra, sőt visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályról van szó. Kiemelte, egy jóindulatú értelmezés esetén is olyan helyzetet állítana elő, amikor bizonyos községekben lennének magyar útirányjelző táblák, de a többi táblát, így például azokat, amelyek nem nyíl alakúak, hanem a rajtuk szereplő ábra formáz nyilat, továbbra is csak szlovákul lehetne kihelyezni. Ráadásul magyar táblát csak ott lehetne kirakni, ahol az önkormányzat kéri, így valószínűsíthetően csak ott, ahol a helyi képviselő-testület magyar többségű. „Ezzel szemben a törvénymódosítás visszavesz abból az értelemnézésből, hogy a közlekedési táblákra is vonatkozott az kétnyelvűségüket előíró általánosabb szabály, amelyet sajnos eddig nem hajtottak végre” – mondta a szakértő arra utalva, hogy eddig a szabványok hiányában nem helyeztek ki ilyen jelzéseket. Hozzátette, a szóban forgó általánosabb megfogalmazás végrehajtására már eddig is történtek lépések, amelyek előbb-utóbb oda vezettek volna, hogy az összes lehetséges tábla kétnyelvű legyen. „Ezt a folyamatot azonban ez a módosítás megakadályozza” – jelentette ki Fiala-Butora. „Mindent egybevetve a javaslat egy szűk körű előrelépést, de egyben egy általános visszalépést is jelent” – fogalmazott a szakértő. 

Gyakorlati kérdések 
Gyimesi, aki a csütörtöki sajtótájékoztatón, a nyelvi jogok érvényesítésének hiánya miatt, a Híd mellett az MKP-t is bírálta, nem tudta megmondani, pontosan mennyi ilyen útirányjelző tábla van a kisebbségek által lakot települések területén. Arra a kérdésünkre, hogy miért pont ezt a típust tartalmazza a módosító javaslat, úgy válaszolt, ebből van a legtöbb. Próbáltunk utánajárni, hogy a megyei kezelésben lévő utakon mennyi ilyen jelzés van, de az illetékes közútkezelők lapzártánkig nem válaszoltak a kérdéseinkre. A képviselő szerint az indítványa értelmében nemcsak azon települések nevét lehetne-e ezekre a táblákra írni, amelyek az ún. táblatörvény mellékletében szereplő településnév-jegyzék tartalmaz, hanem minden településnek használni lehetne a „bevett magyar megnevezését”. A kérdéses jegyzékben nincs benne például a főváros magyar neve, hiszen Pozsony magyar lakosságának aránya nem éri el a 20 százalékot. Arra a kérdésünkre, hogy egy magyar kisebbség lakta településen ki lehetne-e írni az útirányjelző táblára magyarul, hogy „Pozsony” Gyimesi egyértelmű igennel válaszolt.