A jó hír, hogy a szlovákiai hitelpiacon a feltételek egyelőre nem változnak, a kamatszintet ugyanis az Európai Központi Bank szabályozza az összes eurózónás ország számára. Így például Csehországgal szemben nálunk egyelőre nem nőnek a kamatok, vagyis a hiteligénylők továbbra is rekordolcsón juthatnak hozzá a kölcsönhöz. És nem csupán az újonnan felvettekhez, hiszen a kamatszint az összes lakáshitel esetében csökkent. Ha az új hitelekhez hozzávesszük a korábban felvetteket is, az átlagos kamatszint még így is csak 1,36% körül mozog.

Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a lakáshitelek iránt továbbra is hatalmas az érdeklődés. A szlovákiai bankok csak augusztusban 1,27 milliárd eurónyi jelzáloghitelt folyósítottak. Egymilliárd eurónál kisebb összeget legutóbb januárban nyújtottak, és már júniusban történelmi rekordot döntöttek, amikor 1,35 milliárd eurónyi új jelzáloghitelt folyósítottak.

Kíméletlen verseny

A kamatszint csökkenése már csak azért sem számít meglepetésnek, mert a szlovákiai hitelintézetek között egyre kiélezettebb a konkurenciaharc. A 365.bank például a saját nevét is bevetette az ügyfelek meggyőzésére. Októbertől ugyanis már 0,365 százalékos kamatozású lakáshitelt is kínál, miközben a kamatszint meghatározásánál figyelembe veszi a kiszemelt ingatlan energetikai hatékonyságát is. A 365.bank idén nyáron helyet cserélt a Postabankkal. Az eddigi anyabankból lett a leánybank, és fordítva. A 365.bankhoz ment át a jelzálog-hitelezés is, a cél, hogy növeljék a piaci részesedésüket. Augusztus végén a Postabank piaci részesedése egyébként nem egész 2 százalék volt. A jelzáloghitelek piacán 0,4 százalék alatti kamatot kínál azonban a Fio banka és az UniCredit bank is, míg a Prima banka 0,5 százalékos kamattal próbálja megnyerni az ügyfeleit.

Ügyfélcsalogató trükk

A bankok a közöttük dúló konkurenciaharc miatt egyre kisebb összeget keresnek a hitelezésen, ez a szegmens így már kevésbé számít attraktívnak. A tiszta kamatbevételei az év első nyolc hónapjában 1,08 milliárd euró körül mozogtak, ami csaknem 100 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. A jelzáloghitelek így inkább olyan ügyfélcsalogató pénzügyi terméknek számítanak, amelyeknek köszönhetően a bankok olyan új ügyfeleket toborozhatnak, akik később igénybe veszik a pénzintézetek egyéb szolgáltatásait is.

JÁN BERACKA
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa