Marco Rossi szövetségi kapitány négy helyen változtatott a magyar kezdőcsapaton a két együttes első egymás elleni mérkőzéséhez képest. A legnagyobb meglepetés alighanem Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia védőjének bekerülése volt, akire az olasz szakember a bal szélen számított. A sérült Szalai Ádám helyén az Egyesült Államokban kirobbanó formában játszó Sallói Dániel kapta meg a lehetőséget a bizonyításra.

Óvatos tapogatózással kezdődött a mérkőzés, az első tíz percben egyik csapat sem tudott felépíteni egy akciót sem. A mérkőzés nagyon gyorsan totális unalomba fulladt, negyedóra elteltével még mindig 0:0 volt a próbálkozások aránya. A felek a mezőnyben gyúrták egymást, és egy fokkal mintha az albánok lettek volna a kezdeményezőbbek. 

Az első helyzetféleségre magyar részről a 20. percben került sor, amikor Nego veszélyes passza után Sallói elől tisztáztak az albán védők. Öt perccel később egy ütközés után Djimsitit hordágyon kellett levinni a pályáról, az albánok cserére kényszerültek,  Fél óra elteltével fordult a kocka, egy hajszálnyival már Szoboszlaiék voltak az aktívabbak, de a meccs cseppet sem lett jobb, a játék is legalább annyira letargikus volt, mint az üres lelátók látványa.

A 43. percben került sor az első félidő legizgalmasabb jelenetére: Schäfer András labdavesztése után a Uzuni törhetett kapura, de Gulácsi kifogott rajta, majd a partjelző zászlaja is magasba lendült les miatt.

A magyar csapat csalódást keltő első félidőt produkált, a győzelmi kényszer ellenére támadásban semmit sem mutatott.

Ezek után kissé meglepő volt, hogy Marco Rossi nem cserélt a szünetben, a magyar csapat azonban kezdés után azonnal óriási helyzetet dolgozott ki, Sallói ziccerben lőtt mellé. Az albánoknak az 57. percben még ennél is nagyobb helyzetük volt, Uzuni ismét egymaga vezethette Gulácsira a labdát, de ennek a párharcnak is a magyar hálóőr lett a győztese. Rossi Schön beállításával próbált életet lehelni a magyar támadójátékba, a Dallas játékosa azonnal egy szép csellel hívta fel magára a figyelmet, csak sárga lapot érően tudták őt megállítani. A túloldalon a ferencvárosi Uzuni újabb ordító ziccert puskázott el, pár lépésről Gulácsi ölébe bólintott. Két perccel később Gjasula lapos lövése is csak kevéssel gurult mellé – a második félidőben egyértelműen az albánok játszottak veszélyesebben. 

A 74. percben a magyar csapat végre ismét nagyon közel került a gólhoz, Szoboszlai szabadrúgása után Orbán középre fejelt labdájára Szalai Attila robbant be, de a helyzet kapufával végződött. A folytatásban Kleinheislernek és Nagy Zsoltnak is volt egy veszélytelenebb kísérlete, míg az albánok a percek előrehaladtával egyre inkább a kontrákra helyezték a hangsúlyt. Egy ilyet használt ki a 80. percben a csereként beállt Broja, aki kétszer is átverte Szalai Attilát, majd laposan a hosszú sarokba lőtt – az albánok megszerezték a vezetést, és még csak azt sem lehet mondani, hogy érdemtelenül.

A magyar válogatott az utolsó tíz percben is erőtlen és fantáziátlan játékot nyújtott, még csak mezőnyfölényt sem tudott kialakítani a hátrány ellenére. 

Az albán válogatott elvitte a három pontot Budapestről, és így játékban marad a pótselejtezőt érő második helyért.

A magyar csapat leginkább már csak a csodában bízhat, a Nemzetek Ligában elért helyezésének köszönhetően egy hajszálnyi esélye maradt a pótselejtező elérésére.