A Mihály-kapu teljes körű felújítása keretében az arkangyal szobrát is restaurálják. A munkáknak köszönhetően előkerült az időkapszula, amelyet a szakemberekkel együttmű-ködve nagyszabású online esemény keretében nyitottak ki.

175 éves üzenet

Stanislav Kožel szobrász, restaurátor az élő közvetítésben elmondta, sokat tanulmányozta a szobrot, így az sem volt ismeretlen számára, hogy az arkangyal üzenetet hordoz a fejében. A régi városháza termében került sor az eseményre, ott, ahol 175 évvel ezelőtt lezárták a dobozt, amit az utolsó nagyszabású felújítás során helyeztek el a szoborban. A rézből készült dobozon patina formájában nyomot hagytak az évtizedek, félő volt, hogy a tartalmán fogott az idő. Eltartott egy ideig, míg a szakember kinyitotta a hermetikusan zárt, horganyzott dobozt. Az is indokolta az óvatos eljárást, hogy ne tegyenek kárt az időkapszulába rejtett üzenetben.

A doboz felnyitása után Patrik Baxa levéltári kutató ismertette a tartalmát. Régi papírpénzeket, érmeket, dokumentumokat csomagoltak a 19. század közepén a kapszulába. Az 1845-ös városi tanács névsorát, valamint a torony építését dokumentáló rézlemezeket, az építők üzenetét, kilenc szent ereklyéjét és a torony építésekor elrejtett 1758-as időkapszula tartalmát is ráhagyták az utókorra. A nyitásnál segédkező szakemberek megjegyezték, hogy jó állapotban megőrizte a történelmi üzeneteket. Izgalmas volt látni, ahogy a kamerák előtt fény derült az angyal fejében hordozott titkos üzenetre, de a közvetítés során kiderült, hogy alapos dokumentáció van a doboz tartalmáról, így a hozzáértőknek nem okozott meglepetést a bontogatás.

Hol vannak a magyarok?

Sokan azt várták, hogy az egykor háromnemzetiségű Pozsony történelmi emlékeit tartalmazó időkapszulában magyar dokumentumok is lesznek, de mivel a város belső testületeit javarészt németek alkották, logikus, hogy az okiratok német nyelven is készültek, mutatott rá Korpás Árpád idegenvezető, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke. Lapunknak elmondta, hogy az akkori Pozsonyban nehéz volt polgárjogot szerezni. Sok nemes, vagy hivatalnok nem nyerte el a teljes polgárjogot annak ellenére, hogy ingatlanuk volt a városban. A városi testületek tagjait viszont a polgárok közül választották meg. „A város és a hivatali szervek akkoriban javarészt németül, esetleg latinul kommunikáltak. Egy olyan időszakból származnak a dokumentumok, a 19. század első feléből, amikor a városnak, az 1850-es népesség összeírás alapján is, mintegy 6-7 százaléka volt magyar. Később, amikor a külvárosokat 1850-ben hozzácsatolták a városhoz, akiegyezés után felszámolták a céhrendszert, egyre fejlődött az ipar, áramlott be a munkaerő és a hivatali réteg. Ekkor kezdett el erőteljesebben magyarabbá válni a város. Tehát magyar szempontból kicsit később jött el az aranykor” – magyarázta Korpás Árpád. Ezután alakult ki a magyar hivatali réteg.

Üzenet a jövőnek

A doboz tartalmát konzerválják, vagy restaurálják, a pontos eljárásról a szakemberek döntenek. 2022-ben fejeződhet be a Mihály-kapu restaurálása, ekkor kerül vissza helyére az arkangyal szobra is egy új időkapszulával. Arról, hogy mit üzenjenek a következő generációknak, a nyilvánosság is dönthet, a felhívás megtalálható a magisztrátus honlapján. A Pozsonyi Kifli közös egyeztetésre hívja a pozsonyi magyar civil szervezeteket, hogy közösen fogalmazzanak meg magyar nyelvű üzenetet a jövőnek. „A város az összmagyarság és a szlovákiai magyarság számára is fontos. Pozsony is többnemzetiségű városnak vallja magát. Bármennyire is csökkent a nemzetiségek aránya az össznemzetiségen belül, a hagyományai szempontjából is mindenképpen többnemzetiségűnek tekinthető” – indokolta a kezdeményezést Korpás Árpád. A polgári társulás a város illetékes szerveivel is felveszi a kapcsolatot az ügyben.