A tárca tájékoztatása alapján a tanulmány célja a regionális és általános járványhelyzet felmérése, valamint további alakulásának felbecsülése, az összegyűjtött adatok pedig hozzájárulnak a tesztelési és megfigyelési stratégia optimalizálásához. A kutatásba összesen 4800 személy kapcsolódik be 8 különböző járásból. Az antitestvizsgálatot Pozsonyban, Komáromban, Vágbesztercén, Csacán, Kassán és környékén, Rimaszombatban, Losoncon, illetve Késmárkon végzik el a következő hetekben.

A résztvevők toborzását egy munkacsoport hajtja végre: a helyi hivatalokkal közreműködve olyan személyeket szólítanak meg, akik nincsenek beoltva. Az egyes településeket szakemberek választották ki a szaktárca adatai alapján, elsősorban az igazolt fertőzések aránya a lakosság számát tekintve volt a mérvadó tényező. A vizsgálat egy nap alatt történik, egészségügyi személyzet biztosítja az ujjból történő mintavételt. Ezt követően a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Biomedicína centrumának szakértői elemzik a vérmintákat.

Komárom is készül
Keszegh Béla, Komárom polgármestere lapunk érdeklődésére elárulta, előreláthatólag november 16-án kerül sor az ellenanyag-teszte-lésre Komáromban, Gútán és Ógyallán a tervek szerint egy nappal korábban valósulhat meg a szűrés.

Valószínűsíthető, hogy 200 embernek tudják biztosítani ezt a lehetőséget

– mondta, hangsúlyozva, hogy egy országos kutatásról van szó, így a megfelelő célcsoport elérése érdekében bizonyos kritériumokat figyelembe kell venni a jelentkezők kiválasztásánál. A helyszínt még pontosítják az elkövetkező napokban, de a polgármester szerint feltehetően egy nagyobb téren lesz, ahol egyszerre több mintát le tudnak venni. Azok, akiknél a teszt kimutatja, hogy rendelkeznek ellenanyaggal a koronavírussal szemben, egyelőre nem egyértelmű, kaphatnak-e igazolást, amely a védettségükről tanúskodik. Ezzel kapcsolatban felkerestük a minisztérium sajtóosztályát, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kutatás kapcsán felmerült kérdéseinkre.

A felmérés a cél
Keszegh szintén megerősítette, egyelőre nem pontosították, mire jogosítja fel a teszteredmény a résztvevőket. „Nem hinném, hogy ezzel valamiféle kivételekhez juthatnak. Nem volna korrekt, már csak azért sem, mert nem mindenki juthat hozzá ehhez a lehetőséghez” – válaszolta, majd emlékeztetett, kutatás jellegű kezdeményezésről van szó, mely segítségével fel szeretnék mérni, hogy az oltatlanok körében milyen az ellenanyagszint. Az egészségügyi minisztérium egy céget bízott meg a kutatás levezénylésével, a város képviselői jelenleg a helyi szervezést és propagálást készítik elő.

Szakmaiság kell
A polgármester nem zárta ki, hogy motivációként szolgálhat az emberek számára, ha megtudják, hogy nem rendelkeznek ellenanyaggal a vírussal szemben, véleménye szerint azonban a legfontosabb az lenne, hogy szakmai érvek alapján döntsenek úgy, hogy felveszik az oltást. „Semmiképp nem szabad erőszakosnak lenni, vagy kötelezővé tenni az oltást, szakmai érvekre kell alapozni” – véli Keszegh, aki nem ért egyet azon kommunikációval, amely belekényszeríti az embereket a vakcina igénylésébe. „Az emberek szabad döntését tiszteletben kell tartani” – mondta, kiegészítve azzal, hogy a szavahihető tudósok általi szakmai érvelést tartja fontosnak.

Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy Szlovákiában e körül inkább bohózatszerű cirkusz alakult ki. Az egészségügy nem egy cirkusz, nem lottó kérdése. Az egészségügy szakmaiság kérdése

– hangsúlyozta a polgármester, aki szerint az állam feladata az, hogy a lehető legjobb szolgáltatást biztosítsa az embereknek, mely alapján eldöntik, milyen úton mennek tovább a saját egészségüket illetően. A kormányt bírálva kiemelte, a politikusoknak nem lottót kellene szervezniük, hanem például a legjobb kórházi ellátást kellene biztosítaniuk az uniós helyreállítási alapból. „Ezen kellene dolgozniuk ahelyett, hogy show-műsorokat gyártanak” – mondta.

Utolsó bástya
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta a járások jövőheti besorolását, mely alapján a Komáromi járás az utolsó két narancssárga jelölésű régió egyike. A város vezetője szerint ebben szerepe van az oltásnak, mely népszerűsítését Komáromban és környékén a város felvállalta. Állítja, nagyon intenzíven segítették mindazokat, akik élni szerettek volna az oltás lehetőségével. Emellett a hajléktalanok és roma közösségek részére mobil oltópontokat biztosítottak, ami hozzájárult a vírus terjedésének megakadályozásához. Úgy véli, fontos szerepe volt a kórházzal folytatott szoros együttműködésnek. Az ingázóknak pedig kényelmesebb volt a sok teszt helyett inkább az oltás irányába menni, valamint a magasabb oltottsági arány elérésében közrejátszott az is, hogy sokan követik a magyar médiát, ahol az „oltás a megoldás” szellemében nagyon erős kampány folyik.