Az uniós intézmény által kiadott elemzésben azt vizsgálták, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozásról, illetve milyen elvárásaik vannak a klímavédelem terén tervezett intézkedésekről. A közvélemény-kutatásba a 30 érintett országból több mint 30 ezer ember kapcsolódott be, az adatgyűjtésre augusztus 26. és szeptember 21. között került sor. 

Aggódó fiatalok 

Szlovákiában a lakosok háromnegyede gondolja azt, hogy az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb kihívása az emberiség számára. Ez a szemlélet elsősorban a fiatalabb generációra jellemző, a 15 és 29 év közöttiek 87%-a vélekedik így, a másik oldalon, a nyugdíjasokat már annyira nem nyomasztja klímánk jövője. A demográfiai tényezőkön kívül szerepet játszott a válaszadók anyagi helyzete is – az alacsonyabb bevétellel rendelkező személyeket magasabb arányban (79%) nyugtalanítja a klímaváltozás, mint azokat, akiknek nagyobb jövedelmük van (72%). 

A válaszadók túlnyomó többsége (80%) azt nyilatkozta, az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életben is érzékeli. Ez az arány meghaladja az uniós átlagot (77%), és még magasabb a fiatal felnőttek körében (83%). Érdekesség, hogy a politikai beállítottság alapján is jelentős különbségek mutatkoznak – míg a baloldalhoz közelebb álló személyek 72%-a találkozik napi szinten az éghajlatváltozás jeleivel, addig a jobbra tendáló személyeknél ez az arány közel 20%-kal magasabb (89%). 

Hiányzó politikai akarat 

A kormány tétlensége nem kerüli el a lakosok figyelmét, a megkérdezettek háromnegyede szerint az éghajlat válsága jobban nyugtalanítja őket, mint az ország vezetőit. Éppen ezért sokan kételkednek abban, hogy Szlovákia képes lesz a sikeres zöld átállásra. A válaszadók mindössze 40%-a gondolja azt, hogy teljesítjük a párizsi klímaegyezményben tett vállalásokat, és 2050-re jelentősen csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást. 

A válaszadók 55%-a támogatja a szigorúbb intézkedések bevezetését, amelyek hozzájárulnak az emberek tudatos és környezetbarát viselkedéséhez. Mindössze a megkérdezettek 12%-a véli úgy, hogy a globális felmelegedés nem az emberi tevékenység következménye. Arra a kérdésre, milyen energiaforrásra kellene támaszkodni a globális felmelegedés elleni harc során, a hazai válaszadók többsége azt felelte, elsősorban a megújuló energiaforrásokra kellene összpontosítani. Az uniós átlaghoz képest Szlovákiában nagyobb támogatást élvez az atomenergia felhasználása. Az elemzésből kiderült, az európai országokhoz viszonyítva hajlamosabbak vagyunk az energiatakarékosság fontosságának felismerésére. Ez főként az idősebb generációra érvényes, a 64 év feletti nyugdíjasok 45%-a szerint jobban kellene spórolni az energiával. A fiatalok körében ez az arány sokkal alacsonyabb, mindössze 11%. 

Jöhet a változás 

A megkérdezettek kétharmada támogatná a környezetvédelmi adó bevezetését, amely azokra a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozna, amelyek a legnagyobb mértékben felelősek a globális felmelegedésért. Az alacsony bevételű válaszadók 71%-a javasolja ezt a megoldást. Az elektromos termékekre meghosszabbítanák a jótállási időt, azt szeretnék, ha 5 évig lehetne visszavinni a meghibásodott terméket. Az emberek 92%-a alacsony kibocsátású vonatokkal váltaná fel a repülőket a rövidebb távokon.