Cukorbetegség-járvány a pandémia idején
Mészáros Richárd
2021. 11. 29., h – 20:27
A két éve tartó világjárvány talán legkárosabban a cukorbetegségben szenvedőkre hatott, amit az adatok is igazolnak: lényegesen több diabéteszes beteg halt meg, a Dôvera egészségbiztosító szerint hétszer több, mint nem cukorbeteg. A cukorbetegnek ugyanis bizonyíthatóan nagyobb az esélye arra, hogy ha elkapja a koronavírust, súlyosabb lesz a betegség lefolyása, gyakrabban kerül kórházba, gyakrabban kerül mesterséges lélegeztetőre, a fertőzésnek súlyosabb következményei lesznek.
Az életmódváltás a megoldás
A kezelt betegek többsége a 2. típusú, vagyis az öregségi cukorbetegségben szenved. Bár az örökletes hajlam szerepet játszhat kialakulásában, mégis elsősorban a helytelen életmód a legfőbb bűnös. Az egyik fő kockázati tényező a nagy kalóriaértékű ételek túlzott fogyasztása, a kevés mozgás és a túlsúly. A klinikai tanulmányok azt mutatják, hogy az esetek 50 százalékában megfelelő életmódváltással el lehetne kerülni, hogy a cukorbetegséget megelőző, az úgynevezett prediabetikus állapotból a beteg cukorbeteggé váljon. Az orvosok ezért azt javasolják, hogy a 45. év betöltése után két-három évenként alaposan vizsgáltassák ki a vércukorszintjüket. Ha valaki túlsúlyos, magas a vérnyomása és a vérzsírszintje, esetleg szívinfarktusa, szélütése volt, minden évben feltétlenül ellenőriztesse vércukorszintjét. Ha a beteget nem vagy nem jól kezelik, számíthat arra, hogy rövidebb ideig fog élni, mint egészséges kortársai. Ez a betegség a szív- és érrendszeri betegségek, a vakság, a veseelégtelenség és az alsó végtagok amputálásának fő oka.
Új lehetőségek, új gyógymódok
„Világszerte 425 millió cukorbeteg van, és a becslések szerint 2045-ig ez a szám már eléri a 642 milliót” – mondta dr. Katarína Rašlová, a Szlovákiai Diabetológiai Társaság elnöke. Az intenzív tudományos kutatás eredményeként fontos ismeretek születtek az anyagcsere-folyamatok szabályozását illetően. Ez az állandóan bővülő új kezelési lehetőségekben is megmutatkozik, amelyeket a beteg igényeihez lehet alakítani. A komplex jelleg alatt nemcsak a diagnosztikát, a kezelést értjük, hanem a vele összefüggő makro- és mikrovaszkuláris szövődmények kezelését is” – mondja a doktornő.
Az inzulin forradalmi jelentőségű felfedezése után mérföldkő volt a vércukormérő, a mini inzulinpumpa és az inzulintoll megjelenése, ami jelentősen javította a beteg életminőségét – idézi fel a fejlődés szakaszait dr. Zbynek Schroner, az egészségügyi minisztérium diabetológiai főtanácsadója, hozzátéve: – A fejlődés ma sem állt le, sőt. Ez az évszázad a kardioprotektív inzulinok, az őssejttel végzett transzformációs terápia vagy a perorális kezelés új generációjának évszázada.”
A pandémia alatt romlott a vércukorszint ellenőrzése – a betegség heveny és krónikus szövődmények felerősödéséhez vezethet.
A cukorbeteg esetében eléggé gyakran alakul ki úgynevezett poszt-Covid-szindróma (különféle panaszok a fertőzést követő 12 hétben). Leggyakrabban testi és lelki gyengeségről, izomvesztésről, izom- és ízületi fájdalomról, fejfájásról, tápanyaghiányról, depresszióról, az agy működési zavaráról, emlékezetkiesésről, fertőzésről, a vércukorszint rossz ellenőrzéséről, nem kielégítő veseműködésről, tüdőfibrózisról, neurológiai zavarokról, neuropátiáról, szív- és májműködési zavarokról, mikrovaszkuláris diszfunkcióról, infarktusról, agyi érkatasztrófáról, tüdőembóliáról van szó.
Étkezés, mozgás, kezelés
„A cukorbetegség optimális kezelésének alapja az étkezés, a mozgás és a kezelés betartása” – mondja dr. Jozef Lacka diabetológus, majd figyelmeztet: „Az elmúlt évben 23 százalékkal emelkedett az emberek energiabevitele, viszont négyszer kevesebbet mozognak.” A rendszeres, napi 30-45 perces mozgás a cukorbetegre rendkívül kedvezően hat. A túlsúlyos páciensnek mindent el kellene követnie azért, hogy lefogyjon. Rendszeresen kellene reggeliznie, naponta legalább három adag zöldséget kellene elfogyasztania, kiegészítve párolt vagy főtt sovány hússal, hallal, teljes kiőrlésű kenyérrel. „A cukorbeteg tányérjának felét zöldség, egyharmadát a fehérje, egyharmadát pedig szénhidrát töltse ki” – ajánlja dr. Lacka.
Oltani vagy nem oltani?
A cukorbetegnek nagyobb az esélye, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyású lesz, hogy mesterséges lélegeztetőre kerül. „Egy nemrégen végzett szlovákiai felmérésből az derült ki, hogy a koronavírus- járvány idején 45 százalékkal több cukorbeteg halt meg, mint más beteg” – mondja dr. Emil Martinka, a Szlovákiai Diabetológiai Szövetség elnöke. 2020 telén, a pandémia második hullámában csaknem megháromszorozódott a kórházban meghalt cukorbetegek száma, ami azt mutatja, hogy állapotuk súlyosabbra fordult. Ez alól a fiatalabb cukorbetegek sem kivételek. „Legtöbben a Nyitrai, a Trencséni és az Eperjesi kerületben haltak meg. A cukorbetegnek tehát létérdeke, hogy minél előbb beoltassa magát” – mondja dr. Emil Martinka.
(kovács)
A 21. század betegellátásának legnagyobb feladata a cukorbetegség felismerése, kezelése, a betegek tájékoztatása. Íme három adat, ami mindennél többet mond: Szlovákiában 1980-ban 122 197 cukorbeteg volt, ma már 380 ezer, de körülbelül 230 ezren vannak azok, akik nem is sejtik, hogy betegek, tehát kezelést nem kapnak, de szervezetüket rombolja a vércukorszint- ingadozás. A szakemberek azt mondják: a koronavírus-pandémia idején cukorbetegség-járvány van.
