Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter a koronavírus-járvány harmadik hullámára való felkészülés idején hangsúlyozta, az iskolák országos bezárását nem engedélyezi, csak abban az osztályban szakítják meg átmenetileg a jelenléti oktatást, ahol igazolják a fertőzést. Ez néhány hónapig működött is – az iskolai jelzőlámpának megfelelően az oktatás többé-kevésbé a megszokott módon zajlott. Novemberben azonban rohamosan romlott a járványhelyzet, a kórházak fertőzési osztályai megteltek, Szlovákia pedig az élvonalba került a napi fertőzöttségi arányt tekintve.

A szakértői konzílium szigorú óvintézkedések bevezetését javasolta a kormánynak – november végére annyira súlyosnak ítélték meg a helyzetet, hogy kijárási tilalmat és az iskolák országos bezárását sürgették. Hangsúlyozták, rendkívül nehezen hozták meg ezt a döntést, de az aktuális járványhelyzet fényében elkerülhetetlennek tartják a mobilitás csökkentését, aminek köszönhetően enyhülhet az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás. Az oktatási miniszter nem szavazta meg a szakértők javaslatát, állítja: nem tud azonosulni az iskolák országos bezárásával. A határozat értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók számára fenntartott általános iskolák és középiskolák, valamint az egészségügyi intézményekhez tartozó oktatási intézmények kivételt képeznek.

A döntés nemcsak a politikusokat, de a társadalmat is megosztotta, a szakértők egy része kifogásolta, hogy a menet közben enyhülő intézkedések nem arányosak – a gyerekeket bezárják és megfosztják az iskolába járástól, míg az üzletek és különböző szolgáltatások működhetnek. Mások szerint a váltás annyira nem viseli meg őket, hiszen december 20-tól már egyébként is várja őket a téli szünidő.

Kényszerszünet

Madarász Róbert, a komáromi Marianum Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: az egyik szeme sír, a másik nevet. „A sírás abból adódik, hogy a távoktatás nem egy ideális oktatási forma. Annak ellenére, hogy az iskolánk és a diákok egyaránt fel vannak rá készülve, a tavalyi év folyamán pedig ki is próbáltuk, nagyon sok hiányossága van – főként a személyesség, ami az interneten nem átvihető” – véli Madarász, majd hozzáteszi, az időzítés szempontjából viszonylag jókor jött az intézkedés. „Az, hogy a másik szemem nevet, a mi esetünkben azért van, mert épp a hétvégén tájékoztattak, hogy elég sok pozitív esetet igazoltak az iskolánkban” – folytatta, majd rámutatott, az intézmény szempontjából talán épp most a legideálisabb a távoktatásra való átállás.

Kérdésünkre, a gyerekek hogyan viselik a jelenléti oktatás felfüggesztését a karácsonyi ünnepek előtt, elmondta, egyházi iskoláról van szó, és a karácsonyi készülődés legfontosabb időszaka szakadt meg. „A tavalyi hosszabb távoktatási időszak alatt azt tapasztaltuk, hogy főleg a serdülőkorú és a gimnazista diákok esetében a bezártságból eredő pszichikai problémák is megjelentek. Nagyon remélem, hogy ez idén elmarad” – mondta, majd zárásként megjegyezte, reméli, hogy a távoktatás ezúttal sokkal rövidebb ideig fog tartani.

Hosszú kihagyás

Sebő Renáta, a bősi Amade László Alapiskola igazgatója a távoktatás központi bevezetésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, meglepőnek tartja a döntést, az iskolában ugyanis novemberben több tucat fertőzöttet igazoltak – 20 felett volt a koronavírusos diákok száma, a fertőzés szinte minden felsős osztályt érintett, a 10 napos lezárást követően pedig továbbra is magas volt a hiányzók aránya. Ennek ellenére a regionális közegészségügyi hivatal nem rendelte el a jelenléti oktatás további megszüntetését. „A kérvényünkre azt a választ kaptuk, hogy nem áll jogukban bezárni a felső tagozatot és megszüntetni a jelenléti oktatást” – osztotta meg lapunkkal a csallóközi intézmény vezetője. Sebő kiemelte, a kötelező karantén letelt, de a sok hiányzóra való tekintettel az oktatást egy ideig hibrid módon oldották meg – a tantermek felszereltsége lehetővé tette a jelenléti oktatás és az online tanítás kombinációját, így azok is tudtak csatlakozni az órához, akik még nem mehettek iskolába. Hangsúlyozta, a hibrid oktatás lebonyolítása a pedagógusok számára megterhelő feladat. „Ez nagyon komoly felkészülést igényel, és szakmailag ott kell lenni” – mondta. A pozitív eseteket elsősorban a felső tagozatos tanulók körében igazolták, de mivel a családon belül is terjedt a vírus, előfordult, hogy testvérkapcsolat miatt az alsó tagozatos diákok is lebetegedtek.

Ünnepek után folytatás

Az iskola szempontjából tehát az óvintézkedés elkésett és rosszkor jött. „Amikor már úgy éreztük, visszatért minden a régi kerékvágásba, egészségesek a gyerekek, tudunk az iskolában tanítani, akkor újra otthon maradt a felső tagozat, és áttértünk a távoktatásra” – folytatta. Hozzátette, a diákok és pedagógusok egyaránt örültek, mikor visszatértek az iskolába. „Úgy gondolom, nálunk sokkal jobban örült volna mindenki, ha december 17-ig megmarad a jelenléti oktatás” – véli Sebő. A szaktárca vezetője múlt héten leszögezte, már megkezdte az egyeztetéseket a regionális közegészségügyi hivatalokkal, hogy legkésőbb január 10-én ismét megnyithassanak az iskolák. A bősi igazgató közölte, nagyon bíznak benne, hogy ez valóban így is lesz, és az előző hullámok alatt tapasztalt hosszadalmas bezárásra ezúttal nem kerül sor.