Az Új Szó-stúdióban doktor Viliam Novotný, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa, egészségpolitikus arról beszélt, a hazai egészségügy nagyon sok problémával küzd. Ezek közül azt emelte ki, hogy nincsenek pontosan meghatározott ún. betegutak. „Ez azt jelenti, jelenleg nincs szigorúan lefektetve, hogy egy-egy páciens melyik intézményben kapja meg a számára megfelelő ellátást. Ebből kifolyólag egyes helyeken várólisták alakulnak ki, de előfordulhat olyan is, hogy egy intézményben megvannak a műszerek egy adott beavatkozás elvégzésére, de nincsenek meg hozzá a megfelelő szakemberek. Az orvosok a rendelőkben nem tudják, hová küldhetik a betegüket” – mondta Novotný. Hozzátette, a betegek gyakran szóbeszédek alapján döntenek arról, hogy végül melyik orvoshoz mennek, kit tartanak megfelelő szakembernek.

Öt kórházi szint

Doktor Czakó László egyetemi docens, a Comenius Egyetem Főrévi Egyetemi Kórházának a tanszékvezető főorvosa a műsorban elmondta, a kórházreform a Nyugat-Európában jól működő ellátórendszerek mintájára szeretné átalakítani a szlovákiai intézményeket. „A kórházakat megpróbáljuk olyan szakintézményi kategóriákba osztani, amelyekben a legegyszerűbbektől a legösszetettebbekig különböző típusú betegségeket tudnak ellátni” – mondta Czakó azzal, hogy a reform keretében öt kategóriába sorolják majd az intézményeket.     A legalsó szinten a közösségi kórházak is el tudják majd végezni az egyszerű betegellátást. A szakember elmondta, hogy az említett legalsó lépcsőfok felett közvetlenül a regionális intézmények állnak majd. A harmadik lépcsőfok az ún. komplex kórházak szintje, amelyet a csúcskórházak követnek. Az ötödik szinten pedig a tervek szerint egy vagy két olyan kórház lesz, ahol a legbonyolultabb műtéteket, így például a máj- vagy szívtranszplantációkat végzik. Czakó kiemelte, a közösségi szint gyakorlatilag most a kisebb járási kórházaknak felel meg. Itt az alapellátás és a krónikus betegek utókezelése mellett az akut, vagyis a gyorsan kialakult problémák, sérülések ellátása is megmarad. Egyes információk szerint országosan 33, de akár 50 ilyen intézmény is lehet.

A második szintű, vagyis a regionális kórházak alá már egész megyék fognak tartozni, a reform 28-32 ilyen intézménnyel számol. A harmadik kategóriában szereplő komplex kórházból országosan 8-10 darab lesz. A csúcskórházak kategóriájába főleg a 3-4 egyetemi kórház tartozik majd. „Az ötödik szint pedig a nagyon specifikus ellátásé lesz, amely csak egy vagy két kórházban lesz lehetséges” – tette hozzá. Czakó szerint a tervezett reform előnye, hogy az egyes szintekhez megfelelő felszerelés, logisztika és fejlesztés is jár majd. A magasabb szintű kórházakban tömörülhetnek a magasabb szintű szakvégzettséggel rendelkező orvosok. Így az egyes beavatkozásokból a magasabb szintű kórházakban többet is végeznek, így a több tapasztalat és a jobb felszereltség az ellátás minőségének növekedését is jelenti. Czakó kiemelte, a kórházreform egy kulcsfontosságú eleme az Európai Unió által adott gazdaságmentő csomagnak. Az unió 1,5 milliárd eurót ad az országnak erre a célra.

Nyitott kérdések

Novotný ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ugyan a kórházreform céljai jók, de nem tudni még, hogy mi alapján sorolják majd be az egyes kórházakat az említett kategóriába. Rámutatott arra is, hogy a parlamentben csak minimális többséggel, 76 képviselő szavazatával ment át a reformot tartalmazó javaslat, az ország kórházhálózatának az átalakítása viszont csak 2024-ben kezdődik majd. Ez pedig már nagyon közel van a következő parlamenti választás időpontjához. Mindez pedig kérdésessé teszi az egész kezdeményezés véghezvitelét.

Lesz-e kórházbezárás?

Novotný és Czakó is egyetértett abban, hogy a reform nem azonosítható a kórházbezárásokkal, a legalacsonyabb szintű intézményekben is lesz ugyanis akut ellátás, vagyis a hirtelen felmerülő problémák sürgős kezelésének lehetősége továbbra is megmarad. Az új rendszer meghatározza majd azokat a tervezett beavatkozásokat, amelyeket az egyes szintű intézményekben, így például a közösségi kórházakban el lehet végezni.

Czakó kiemelte, ezen beavatkozásokra a biztosító köteles lesz szerződni az adott intézménnyel. Így nem fenyeget, hogy azon múlik egy közösségi kórház megmaradása, a biztosítók szerződnek-e vele, vagy sem. „Az akut beavatkozást pedig a kórház köteles lesz a legmegfelelőbb szinten ellátni” – tette hozzá. Novotný a kórházreform keretében tervezett intézményhálózat átalakítása kapcsán arról beszélt, a kormány felé az az elvárás, úgy oldja meg a rendszer optimalizációját, hogy ne legyen szükség egyes egészségügyi  intézmények bezárására. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a reform hatékonyabbá teheti a betegellátást.

Az Új Szó-stúdió adását, amelyben a két szakértő a kórházreformról beszélget, a lapunk Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján nézhetik vissza.