Többször végeztek szklerotizációt a lábamon, s utána mindig sötét foltok maradtak a szúrás helyén. Van olyan, amely évek múltán sem tűnt el. Mi ennek az oka, és hogyan szabadulhatnék meg tőlük?

A sötét foltok – általában barna árnyalatokról van szó – a bőr hiperpigmentációját jelentik, ami lehet a bőr reakciója bizonyos inzultusra, például a szklerotizációt kísérő gyulladásra vagy magának a visszérnek a gyulladására. E reakció a bőr típusától függ.

Hiperpigmentáció bevérzés után is keletkezhet, amikor a vérben lévő hemoglobin hemosziderinné alakul át, ami a barna foltokat váltja ki a bőrön.
A hemosziderin foltok a 3-4. stádiumú krónikus vénás betegség jellegzetes tünetei.

E foltok kezelése eléggé nehéz bőrgyógyászati probléma. Hidrokinon tartalmú szerek segítségével kezelhető kisebbnagyobb sikerrel.

29 éves vagyok, kb. 7-8 éve térdig visszeresek a lábaim. Nem fáj, eddig semmilyen nehézséget nem érzékeltem. A körzeti orvosom egy alkalommal Detralex tablettát írt fel, de ki sem vettem, mert nem láttam szükségét. Az orvosnak is mondtam, hogy nem fogom szedni, de kiírta. Azt szeretném megkérdezni, hogy szükséges-e a visszereimmel csinálni valamit, vagy elég majd akkor, ha már elkezdenek fájni? Milyen módszerekkel lehet tőlük megszabadulni?

Ha 7-8 éve visszértágulatok vannak a lábán, akkor már nyilván vannak elváltozások az alsó végtagok vénás rendszerében, ezért nem érdemes megvárni a további tüneteket.

Ultrahangos kivizsgálás javallott, és annak eredményétől függően beszélhetünk a kezelés módjairól.

Az említett tabletta szedése ebben az esetben nem oldja meg a problémát, nem tünteti el a visszereket. Szakorvosi érvizsgálatra van szükség, ami magába foglalja az ultrahangos kivizsgálást is.

A lábamon elég sok a visszértágulat és az erős hajszálér. Anyukámnak is voltak. A gyógyszertárban ajánlottak egy tablettát, de ezenkívül még sokféle más gyógyszert is szedek. Elég ez, vagy valami másra lenne szükségem?

Elsősorban precíz ultrahangos kivizsgálásra van szüksége. Ennek alapján tudhatjuk meg, hogy mennyire sérült a vénás rendszer és annak billentyűi, s ezután tudjuk meghatározni a további teendőket.

Nemrég múltam 40 éves, mindenem az erősítés, a súlyzózás, de attól félek, hogy visszereimnek nem tesz jót. Lehet, hogy rossz sportot választottam? Mit ajánlana?

Kérdése jogos, a nehéz tárgyak emelgetése és a hasprés valóban növeli a nyomást a hasüreg vénáiban, és ezáltal az alsó végtag vénáiban is. A meglévő visszértágulatok állapota ezzel romlani fog, esetleg újabb visszértágulatok alakulnak ki. A meglévő visszereket ebben az esetben kezelni kellene, és edzés közben kompressziós harisnya viselése javasolt. Van miből választani, ugyanis a sportharisnyák gazdag választéka áll rendelkezésünkre.

Azt olvastam, hogy a hajdina nagyon jót tesz az ereknek, mert erősíti az érfalat. Valóban meg lehetne vele előzni a visszértágulatok kialakulását?

A hajdina vagy más néven tatárbúza az elmúlt években nagy érdeklődésnek örvend, és a kutatás tárgyává vált az emberi szervezetre gyakorolt hatása miatt. A rostokon, a B-vitaminon és a fehérjéken kívül sok antioxidánst is tartalmaz, akárcsak bioflavonoidokat – rutint, amit P-vitaminnak is neveznek. Ezek az anyagok pozitívan hatnak az érfalra, így fontos szerepet játszhatnak a megelőzésben. Viszont a kialakult visszértágulatot nem oldja meg. Potenciálisan mint étrend-kiegészítőt tudnám ajánlani, mivel pozitívan hat az egész szív- és érrendszer, valamint az emésztőrendszer működésére.