A szervezet a járvány ideje alatt rendszeresen vizsgálja, miként alkalmazkodnak az iskolák, a tanárok és a diákok a járványügyi korlátozások okozta rendhagyó helyzethez. A legutóbbi tanulmányban összefoglalták az elérhető adatokat, és különböző szempontokat figyelembe véve összehasonlították, a járvány kitörése óta milyen fejlemények és trendek figyelhetők meg az OECD-országokban az oktatás terén. A jelentés a „Globális oktatás helyzet: 18 hónap a pandémiában” címet kapta. Schleicher emlékeztetett, felismerve az iskolabezárások súlyos hatásait a diákok tudására és jólétére, több ország fokozatosan módosított az iskolákat érintő szabályozáson. Néhány országban a magas esetszám miatt továbbra is zárva maradtak, máshol viszont a nehéz körülmények ellenére is biztosították a jelenléti oktatást.

Távoktatás

A koronavírus-járvány 2020-ban és 2021 első felében szinte az összes vizsgált országban megzavarta a hagyományos oktatás menetét. 2020 végén a legtöbb országban kénytelenek voltak elrendelni a tantermi oktatás felfüggesztését, 2021-ben viszont fokozatosan javulni kezdett a helyzet. A statisztikából kiderült, 2020 januárjától a következő év májusáig az alapiskolák átlagban 78 napig voltak bezárva. Szlovákiában csak 2020-ban 50 napig volt kényszerpihenő – az iskolalátogatást felváltotta a távoktatás. A középiskolákat tekintve még rosszabbak az arányok: a hazai átlag 115 nap, míg az OECD-országokban mindössze 70. Míg idén február elsején az országok 40%-a nyitotta meg az alapiskolákat, addig május 20-ra már a kétharmadukban visszaállt a jelenléti oktatás. Az iskolabezárások kapcsán számos kétely merült fel: milyen hatással lesz a gyerekek mentális egészségére a bezártság, mennyire működik hatékonyan a távoktatás, mi lesz a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik a digitális felszerelés és a szülői támogatás hiánya miatt kimaradnak a tanulási folyamatból.

Az iskolák bezárása hatással lesz az oktatás egyes szintjei közötti átmenetre is, például a középső és felső szint között a felborult vizsgák miatt, de az egyetem és a munkaerőpiac közötti váltásra úgyszintén kihat

– írják a szakértők. Rámutattak, több országban nem a fertőzési ráta határozta meg, hogy bezárják-e az iskolákat. Példaként említik Belgiumot, Franciaországot és Svájcot, ahol a vizsgált időszakban a kedvezőtlen járványügyi helyzet ellenére sem rendelték el központilag a távoktatás bevezetését. A másik oldalon Dánia és Németország szerepel: bár a fertőzöttségi arány alacsonyabb volt, mint a feljebb említett országokban, 2021-ben a középiskolák mégis átlagban több mint 60 napig zárva voltak.

Kisgyerek, nagy gond

Az elemzésben külön fejezetet szenteltek a korai gyerekkornak – a kicsiknél a járvány során bonyolultabb megoldani a szociális távolságtartást és távoktatást. Hangsúlyozzák, a korai gyermekkor kritikus időszak a kognitív és érzelmi fejlődésben, és legfőképp a hátrányos helyzetű gyerekek esetében jelent hatalmas problémát, ha kimarad az óvodában töltött idő. A lezárások idején a legkisebbek teljes mértékben a szülőkre, illetve a gondviselőkre voltak utalva. A szülőknek napi szinten egyensúlyozniuk kellett a gondoskodás és a munkahelyi kötelezettségek terén, s mindezt a bizonytalanság és a potenciális gazdasági válság közepette, ami hozzáadott stresszt generált, s ezáltal gyakran nehéznek találták a gyerekek fejlődéséhez szükséges gondoskodó és nevelő környezet megteremtését. Az adatok szerint a szülők által leggyakrabban tapasztalt kihívás az volt, hogy nem tudtak elég időt biztosítani a gyerekek otthoni tanulásának támogatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi nyilatkozatában kiemelte, a digitális kijelzők bámulása és a hosszadalmas széken üldögélés negatív hatással van a gyerekek egészségére és jólétére. Az OECD korábbi felmérése szerint a járvány alatt az óvodás gyerekek nevelése során az országok 60%-ban vették igénybe az online platformokat. Az alapiskolások és középiskolások esetében szinte az összes vizsgált államban szerepet kaptak a digitális eszközök. Az adatok szerint több országban gondot okozott az online térben alkalmazott oktatási stratégia alacsony minősége, valamint a kisgyerekek részére kidolgozott tartalom gyenge színvonala.

Improvizáció

Emellett sokan jelezték azt is, nincs elég számítógép, illetve táblagép a családban, így az óvodáskorú gyerek nem tud részt venni az internetes foglalkozáson. Állítják, a tanárok képzése is hozzájárult a döcögő online tanuláshoz – csupán az országok felében kaptak megfelelő képzést a kisgyerekekkel foglalkozó pedagógusok. A járvány kitörése előtt az alap- és középiskolai tanárok kevesebb mint fele érezte úgy, hogy készen áll az információs, kommunikációs eszközök alkalmazására a tanítás során. Csupán az OECD-országok felében foglalja magába a tanárképző kurzus a digitális eszközök felhasználását. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek 43%-a mondta azt, hogy felkészült a modern eszközök bevetésére az oktatás során. Schleicher szerint épp ez a pandémia egyik leckéje – a járvány miatt a tanárok sok innovációt vezettek be, a kísérletezések pedig új tanulási infrastruktúrák kifejlesztéséhez vezettek. „Az oktatási rendszerek tanulhatnak ezekből a fejleményekből, hogy hatékonyabbak és méltányosabbak legyenek” – tette hozzá.

Táguló szakadék

A jelentés szerzői szerint azok az intézmények, amelyek a járvány közepette is működni tudtak, elsősorban a megfelelően beállított óvintézkedéseknek köszönhetik, hogy sikerült biztonságos környezetet garantálniuk. A tanulmány legérdekesebb megállapítása, hogy hosszabb ideig voltak zárva azok az iskolák, ahol rosszabb tanulmányi eredményeket érnek el a diákok. A 2018-as PISA-teszt eredményeiből és a 2020-ban elrendelt iskolabezárások adataiból kiderült: a 2018-ban alacsonyabb tanulmányi eredményekkel rendelkező oktatási rendszerek több lehetőséget vesztettek 2020-ban a jelenléti oktatást illetően, mint a magasabb teljesítményű rendszerek. Kiemelték, ez részben azzal függ össze, hogy a magasabb színvonalú rendszerek jobb gazdasági feltételek mellett működnek. Hangsúlyozták, a válság az országon belül és az országok közt is elmélyíti az egyenlőtlenségeket, miközben még inkább megnő a szakadék a tanulmányi teljesítmény terén.

A kutatók nem hagyták figyelmen kívül az oltáshoz való hozzáférést sem, ugyanis a vakcina szétosztása eltérő feltételek mellett zajlott világszerte – egyes országokban abszolút prioritást élveztek a tanárok, máshol az életkor vagy éppen a tanított gyerek kora és szociális helyzete is fontos tényező volt.

Mindemellett górcső alá vették azt is, a gazdasági válsághoz képest milyen hatással volt a koronavírus-járvány a munkaerőpiacra – 2019 és 2020 között, a lelassuló gazdaság ellenére sem változott drámaian a fiatal felnőttek aránya az oktatásban, valamint a foglalkoztatottság terén.