Az általános orvosok túlterheltek, és lényegében nincs meghatározva, hogyan kell eljárniuk az infarktuson átesett betegek esetében. Ráadásul a páciensek nincsenek jól felkészítve, hogy mit kell tenniük, és a készség is hiányzik arra, hogy kezeljék magukat és változtassanak életmódjukon. A szakemberek – együttműködve a szakmai társaságokkal, az egészségügyi minisztériummal és az egészségbiztosítókkal – pontos stratégia kidolgozását sürgetik arra, hogy kell tovább kezelni az infarktuson átesett betegeket.

Valamiben elsők vagyunk

Szlovákiában 25 év alatt 80 százalékkal sikerült csökkenteni a halálozást az infarktust követő 30 napon belül. Ebben mi vagyunk a legjobbak Európában, vagyis az infarktus heveny kezelésében jobbak vagyunk, mint az európai átlag. Ugyanez azonban nem mondható el a kórházi kezelést követő ellátásról és a betegek felvilágosításáról, aminek az a következménye, hogy nem tudják időben felismerni az infarktusra utaló tüneteket. „Gondot jelent a lakosság tájékozottsága és az, hogy nem tudja felismerni az infarktust, és így a segítség kérése is késik. Emiatt az első panaszok és a vérrög eltávolításához szükséges katéter bevezetése között négy óra telik el. Célunk az, hogy ezt az időt két órára csökkentsük. A másik fontos lépés, amikor a beteget hazaengedik a kórházból” – mondja dr. Róbert Hatala professzor, az egészségügyi minisztérium kardiológiai főszakértője.

Egy év kötelező ellenőrzés

Az infarktust elszenvedett beteget a kórházi kezelés után legalább egy évig rendszeresen ellenőrizni kellene és speciális kivizsgálásokon kellene részt vennie. „Fontos tudatosítani, hogy infarktus után a kórházból nem egészséges ember, hanem krónikus beteg távozik, akinek megfelelő kezelést és ellátást kell kapnia, hogy javuljon életminősége és elkerülje a halált. A szív- és érrendszeri betegségek jól kezelhetők, csak hiányzik a beteg rendszeres ellenőrzése” – magyarázza dr. Eva Gonzalvesová, a Szlovák Kardiológiai Társaság elnöke.

Dr. Beata Havelková professzor asszony, az Általános Egészségbiztosító orvos igazgatója szerint meg lehet előzni a szív- és érrendszeri betegségeket, ezért vannak a szűrővizsgálatok az általános orvosnál. „Ennek köszönhetően sok kockázati tényezőt ki lehet szűrni, mint például a magas koleszterinszint vagy a magas vérnyomás, amit az általános orvos is tud kezelni” – mondja dr. Beata Havelková. Szlovákiában sem a betegellátáshoz való hozzáférés jelent gondot, hanem az, hogy a beteg mennyire felelősségteljesen viszonyul egészségéhez.

Dr. Eva Goncalvesová szerint jelenleg bizonyos fokú bizalmatlanság tapasztalható a bizonyítékokon alapuló orvoslás iránt. A szívbetegek között erős sztatinellenes kampány zajlik, aminek következménye, hogy nem szedik be a felírt koleszterincsökkentő gyógyszert. „Megcáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arról, hogy a koleszterinszint csökkentése annyira stabilizálja az ereket, hogy újabb infarktus nem következik be. A »rossz« LDL koleszterin szintjét 1,8 mmol/l alá csak a szlovákiai betegek 20 százalékának sikerül csökkenteni, pedig a az Európai Kardiológiai Társaság legújabb ajánlásai szerint még alacsonyabbnak kellene lennie. Az infarktuson átesett beteg kezelésének a szakembernél – kardiológusnál vagy belgyógyásznál – kellene folytatódnia” – mondja Goncalvesová. A betegnek ügyelnie kellene arra, hogy ne legyen magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, és teljesen abba kellene hagynia a dohányzást.

40 perc kellene egy betegre

Hatala professzor szerint infarktus után három hónapon belül specializált intézményben kellene kivizsgálni a beteget, ott, ahol a beavatkozást végrehajtották. Ezután az orvosnak meg kellene határozni a további eljárást és az általános orvossal együttműködve kardiológushoz kellene jutnia. „Pozsonyban négy hónapot kell várni a kardiológiai kivizsgálásra, mert a kardiológusok a magas vérnyomás kezelésével vannak elfoglalva. A körzeti kardiológusnak, aki az infarktus után először látja a beteget, legalább 40 percet kellene vele foglalkoznia, alaposan ki kellene vizsgálnia, elbeszélgetni vele” – egészíti ki a kardiológus.

Kamil Száz, az egészségügyi minisztérium államtitkára azt mondja, kevés a szakorvos, s nem világos, mi tartozik a hatáskörébe. Az általános orvosok és az elsődleges betegellátás hosszú ideig alulfinanszírozott volt, nem vonzó terület, és az ezen a területen dolgozó orvosok megöregedtek. Jelenleg sok a beteg, és nem tudják őket úgy kezelni, ahogy szeretnék.

Vita indul a további kezelésről

„Rosszabb a helyzet az olyan betegségek esetében is, mint a magas vérnyomás” – magyarázza dr. Kamil Száz. Hozzáteszi: A Szív- és Érbetegségek Országos Intézetében ebben az évben rendelő nyílik, ahol azokat a betegeket fogadják és kezelik majd, akiket infarktus miatt szívkórban kezeltek. „Örülünk ennek a lehetőségnek. Minden kardiocentrumban kellene ilyen rendelő, mert az rendkívül nehezen érhető el, hogy minden járásban és kerületben elegendő kardiológus legyen” – fejezte be az államtitkár. Az egészségügyi minisztérium a szakemberekkel, élükön a Szlovák Kardiológiai Társasággal és az egészségbiztosítók képviselőivel vitát szeretne nyitni annak érdekében, hogy Szlovákiában rövid időn belül javuljon az egyéves halandóság negatív statisztikája. Már az új év elején munkatalálkozót tartanak a minisztériumban erről a kérdésről.