Ne azzal kezdjük, hogy a történtekért azonnal az iskolát, más gyerekeket, azok szüleit hibáztatjuk, és azokkal jól összeveszünk, esetleg másik iskolát keresünk. Természetesen velük is fel kell venni a kapcsolatot, meg kell beszélni, megoldásra kell törekedni, de a világ tele van agresszorokkal és támadókkal, ezért az energiánkat elsősorban arra tanácsos fordítani, hogy megtanítsuk gyermekünket védekezni, hatékonyan reagálni, megelőzni és elkerülni a konfliktusokat. Meg kell őtt erősíteni, hogy képes legyen leküzdeni az akadályokat egész élete során.

Pszichológusok szerint a következő lépésekkel segíthetünk az erőszakos támadás áldozatául esett gyermeknek:

1. Biztosítsunk maximális védelmet! Beszélgessünk vele a kialakult helyzetről! Higgyünk neki, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk a dolgot! Ha szükségesnek látjuk, kérhetjük az áthelyezését másik osztályba. Próbáljunk elbeszélgetni a támadó(k) szüleivel – ha elutasítják, akkor is tudni fogják, hogy tudunk a problémár, és meg akarjuk oldani.

2. Empatikus és érzékeny hozzáállásal vegyük rá gyermekünket, hogy beszéljen az érzéseiről! Hagyjuk őt folyamatosan beszélni, ne vágjunk a szavába, buzdítsuk, és nyugodtan hallgassuk végig!

3. Ne hibáztassuk a történtekért, ne kritizáljuk, ne gúnyolódjunk!

4. Ne egyezzünk bele, hogy a sikanírozás titokban maradjon!

5. Próbáljunk minél több bizonyítékot szerezni!

6. Ha szükséges, biztosítsunk védelmet az iskolába és a haza vezető úton!

7. Iskolai zaklatás esetén mindkét szülőnek egyszerre fel kell keresnie az osztályfőnököt és az iskolaigazgatót, és ki kell deríteni, az iskola képes-e megoldani a problémát.

8. Fogadjuk el a szakemberek – speciális pedagógusok, pszichológusok, terapeuták – segítségét! (sza)