A Szlovák Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére, valamint az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokból nyertek.

A 2021-es népszámlálás során az ország lakosságának 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben. A Szlovákiában élő személyek 7,75 százaléka magyarnak vallotta magát úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdést nem töltötte ki. Ez összesen 422 065 személyt jelent.

A nemzetiségre vonatkozó első kérdésben magát romának valló személyek az ország lakosságának 1,23 százalékát alkotják, ez valamivel több, mint 67 ezer személyt jelent. Ők a második kérdésre nem válaszoltak. Azok, akik ruszinnak vallották magukat, és a második kérdésnél ugyancsak nem adtak meg másik identitást, az ország 0,44 százalékát alkotják, ami hozzávetőlegesen 23 700 személyt jelent. Ugyanígy 0,17 százalék (kb. 9400 személy) csak ukránnak, 0,53 százalék (kb. 29 ezer személy) csak csehnek vallotta magát.

A második nemzetiségre vonatkozó kérdést a népszámlálás során összesen 306 175 személy töltötte ki, ez az ország 5,6 százalékát jelenti.

A két nemzetiségi kérdés  

Az országban tízévente rendeznek népszámlálást, azonban a tavalyi volt az első, amikor két nemzetiségre vonatkozó kérdést is tartalmazott a kérdőív.
Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. Az éveken át előkészített felmérés kezdete előtt nem sokkal, tavaly január közepén azonban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő azt indítványozta, hogy a második kérdést töröljék. „Attól tartok, hogy sok kisebbségi ember az első helyen jelölné be, hogy szlovák, és csak második lehetőségként nyilatkozna arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozik” – mondta lapunknak Gyimesi. Ezzel kezdetét vette egy hangos huzavona, amely a második kérdés törlése, illetve megtartása körül bontakozott ki. A kérdésben a kormánykoalíció sem volt egységes, az SaS és a Za ľudí inkább megtartották volna, míg az OĽaNO egyes tagjai inkább törölték volna azt. Az ügyben az akkor még önálló pártként politizáló MKP, Híd és Összefogás sem volt egységes. Míg az MKP és az Összefogás a második kérdés törlését, addig a Híd a megtartását szerette volna. Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos azzal érvelt, hogy a második kérdés a kevert nemzetiségű családokból származók, illetve egyes roma közösségek tagjai számára ad lehetőséget, hogy mindkét kötődésüket bevallják. Példaként a gömöri magyar anyanyelvű romákat hozta fel, akik így a magyarnak és romának is vallhatják magukat.

Az akkor hivatalban lévő romaügyi kormánybiztos, Andrea Bučková ugyanakkor bizonytalankodva ugyan, de a második kérdés elhagyása felé hajlott, később azonban a inkább a megtartása mellett szólalt fel. A nemzetiségre vonatkozó másidk kérdés megtartására aláírásgyűjtések is indultak, így szakértők és roma személyiségek is indítottak ilyet, de a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZŽNO) is ezt az álláspontot támogatta. Gyimesi és az Összefogás pedig nyílt levélben szólította fel a kormányt a kérdés törlésére.

Az ügyben a Statisztikai Hivatal a döntés felelősségét először a kormányra hárította, majd a második kérdés törlését javasolta, amiről később visszakozva azt állította, csak vitát akart nyitni a témában. Később pedig a kormányhivatal és a Statisztikai Hivatal egymásra mutogatott abban, kinek kellene az ügyben döntenie.

Végül, mindössze 12 nappal a népszámlálás kezdete előtt az államfő, Zuzana Čaputová is megszólalt a témában. Egyértelműen amellett foglalt állást, hogy tartsák meg a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Azzal érvelt, ilyen rövid idővel a felmérés kezdete előtt nem lenne helyes változtatni azon a kérdőíven, amelyet évekig készítettek elő. Hat nappal a népszámlálás február 15-i kezdete előtt a Statisztikai Hivatal végül közölte, marad a második kérdés.

A tavalyi volt az első ilyen felmérés, amelyet az ország lakosai túlnyomórészt interneten töltöttek ki. Az online kérdőíveket 2021 február 15-től lehetett kitölteni, aki pedig ezt március 31-ig nem tudta megtenni, azt kérdezőbiztosok látogatták meg. A cenzus ezen részét április 1. és október 31. között hajtották végre.

Ki a magyar?

Nem véletlenül vetett ekkora hullámokat a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdése. A felmérés kezdetekor, de azóta sem sikerült rögzíteni, miként értelmezik az két kérdésre érkező válaszokat. Így például nem világos, a két kérdésre adott válaszokból miként számolják ki egy település nemzetiségi lakosságára vonatkozóan a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szereplő 15 százalékos küszöböt. Ez pedig hatással lehet a helyben hatályos kisebbségi nyelvhasználati jogokra. A Kisebbségi Kulturális Alapban lévő pénznek a nemzetiségek közötti elosztása, az egyes kisebbségekhez tartozó százalékok megállapítása során is figyelembe vették a népszámlálás adatait.

Alapvetően két értelmezési lehetőség kínálkozik. Az első, hogy a két kérdésre adott válaszok kombinációja közül mindegyiket önálló csoportként kezelik. Így egy például egy dél-szlovákiai település lakosságában külön halmazt alkotnának, akik csak magyart, külön csoportot, akik csak szlovákot jelöltek be, de külön kezelnék azokat is, akik az első helyen magyart, viszont a másodikon szlovákot jelöltek be, ahogy újabb halmazt alkotnának, akik az első helyen vallották magukat szlováknak és a második kérdésnél magyarnak, stb.

A kisebbségek számára kedvezőbb értelmezés, ha a népszámlálásban a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésben adott válaszokat egyszerűen összeadják. Mindezt attól függetlenül, hogy ezek a válaszok az első, vagy a második kérdésre érkeztek. Egy dél-szlovákiai településnél maradva, ezzel a módszerrel a helyi magyarok száma az lenne, amelyet az első kérdésnék magukat magyarnak vallók és a második kérdésnél magyar nemzetiséget megjelölők összege tenne ki. A lapunk által megkérdezett Fiala-Butora János kisebbségjogi szakértő szerint az is elképzelhető, hogy az egyes törvényeknél más és más értelmezési módszert választanak.

A köztársasági elnök azonban ebben a kérdésben is igyekezett valamiféle irányt mutatni. Az államfő szerint a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre adott válaszokat egyenértékűen kell értelmezni. „Én amellett állok ki, hogy a kérdéseket két egyenértékű lehetőségként értelmezzék” – mondta tavaly februárban.