Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken és ez a tendencia hatványozottan igaz volt a kistelepülésekre. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019 júniusában a falusi családi otthonteremtési kedvezményt, közismertebb nevén a falusi CSOK-ot, aminek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni, a hatályos jogszabály értelmében 2022. június 30-ig. A támogatás félidejében, 2020 januárjában további 200 településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista. 

„A támogatás ma 2678 olyan 5000 fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent, azonban a falusi CSOK név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne. Számos kiváló infrastruktúrájú és jó elhelyezkedésű, akár Balaton-parti és budapesti agglomerációs település, sőt város is található a listán” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

A falusi CSOK által érintett 2678 települést vizsgálva 2017 és 2019 között 25.600 fő (0,93%), 2019 és 2021 között viszont már csak 10.200 fő (0,37%) volt az állandó lakosságszám csökkenése, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest. A települések számát tekintve 2017 és 2019 között még a falusi CSOK által preferált 1759 településen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor 2019 és 2021 között ez már csak 1483 település esetében mondható el. 

Természetesen megyéről megyére és településről településre változik, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni 2019 és 2021 között. A százalékos arányok tekintetében a dobogó legfelső fokán a Zala megyei Iborfia áll, ahol két év alatt 75 százalékkal nőtt a lakosság, nyolcról tizennégy főre. Az apró borsodi falvak, Kéked, Tornabarakony, Gagyapáti és Pányok lakossága 47-68 százalékkal növekedett. A gyarapodó lélekszámú települések lakossága ezeknél a kiugró értékeknél jóval szerényebb mértékben, átlagosan 3 százalékkal emelkedett két év leforgása alatt.

A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott. Itt megjegyezzük, hogy a hazai otthonteremtési támogatás, közte a falusi CSOK csak egy tényezője a növekedésnek, a szlovákiai beköltözők pedig a másik, valószínű ez az erősebb.  

Természetesen megyéről megyére és településről településre változik, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni 2019 és 2021 között. A megyék szintjén vizsgálva Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a preferált települések a legnagyobb lakosságszám növekedést.