Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti válsághelyzet „erőteljes és aggodalmat keltő felgyorsulása a világ stabilitását és a nemzetközi rendet” fenyegeti.

Ennek ellenére – tette hozzá – minden erőfeszítést meg kell tenni a békés, diplomáciai megoldás érdekében, „a háború elkerülésére, amelynek esélye azonban napról napra csökken”.  

Di Maio kezdeményezte, hogy ne tartsanak kétoldalú találkozókat az orosz féllel mindaddig, amíg Moszkva nem mutat akaratot a feszültség enyhítésére. Olasz sajtóbeszámolók szerint szavaira az orosz külügyminisztérium úgy reagált, hogy Luigi di Maiónak „sajátos fogalma van a diplomáciáról”.

Luigi Di Maio a szankciók további szigorításáról beszélt, de „fokozatos, arányos és fenntartható” intézkedéseket szorgalmazott emlékeztetve, hogy a Moszkvával szemben 2014-től bevezetett szankciók már eddig is súlyos veszteséget okoztak az olaszországi vállalatoknak. Hangsúlyozta, hogy a mostani szankciók esetében is Olaszország az, amely „jelentős árat” fizet miattuk. Kifejtette, hogy Németországgal ellentétben Olaszország az ukrajnai vezetékeken keresztül érkező gáztól függ, „ezért Olaszország elsőként érzi meg a gázárak okozta feszültséget, és az elsők között kívánja elkerülni a konfliktust”.    

Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa a szenátus, majd a képviselőház előtt tartott beszámolót az ukrán válságról. Hangoztatta, hogy a római kormány 110 millió euróval támogatja Kijevet, valamint további forrásokat biztosít a térségben dolgozó Nemzetközi Vöröskeresztnek.

A külügyminiszter közölte, hogy Olaszország kijevi nagykövetsége tovább működik, az Ukrajnában élő és dolgozó olaszokat viszont az országból történő távozásra szólította fel.

Luigi Di Maio hangoztatta, hogy Róma támogatja a legtöbb katonával a NATO-t a Földközi-tengertől a Fekete-tengeren át a Balti-tengerig. Kiemelte, hogy Lettországban kétszáz, Romániában több mint száz olasz katona szolgál a NATO kötelékében.