Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor a szlovák politikai vezetők arra figyelmeztettek, hogy az országban hatalmas méreteket ölt majd a dezinformációs kampány, amely az orosz háborús agressziót relativizálja, illetve olyan narratívákat kínál, amelyekben Putyin támadását egyfajta jogos önvédelemnek állítják be.

A kormánykoalíció azonban úgy döntött, konkrét jogi lépéseket is tesz az orosz propaganda megfékezésére. A parlamentben gyorsított eljárásban fogadtak el egy javaslatot, amely felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt az álhírportálok blokkolására. A törvény elfogadása ellen hevesen tiltakozott az ellenzék, ennek ellenére a koalíció viszonylag könnyedén, 82 támogatóval küldte a javaslatot a köztársasági elnök elé.

A cenzúra kérdésköre

Az ellenzéki Smer és a Hlas képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a beterjesztett törvénymódosításban túlságosan általánosan fogalmaznak, és ennek alapján szinte bármire rá lehet fogni, hogy álhír. Erik Tomáš (Hlas) szerint ezzel a hatalommal akár vissza is élhet a kormány, és olyan portálokat blokkolhatnak, amelyek a velük ellentétes véleményeket terjesztik. Robert Fico (Smer) egyenesen a cenzúra bevezetéséről beszélt.

A javaslat indoklásában főként „káros tartalmat” emlegetnek, amelyek „kiberbiztonsági incidenseket idézhetnek elő”. Magában a dokumentumban valóban nem esik szó arról, mi számít álhírnek, illetve dezinformációnak. Ennek értelmében tehát az NBÚ dönthet arról, mit tekint káros tartalomnak, és arról is ők döntenek, hogy milyen módon szeretnék blokkolni a portálokat.

Ahogy arra az aktuality.sk hírportál is rámutatott, az NBÚ weboldalán elérhető, hogy a hivatal hogyan definiálja az álhíreket. Rögtön az elején leszögezik, hogy a dezinformáció fogalmát egyelőre nem kodifikálták a szlovák törvényekben, így a meghatározáskor a tudományos munkákból és az európai irányelvekből kell kiindulni.

„Olyan hamis vagy manipulatív információt jelent, amelyet szándékosan terjesztenek félrevezetés vagy károkozás céljából. A dezinformáció megjelenhet hamis vagy manipulált szöveg, kép, videó és hang formájában, felhasználható az összeesküvés-elméletek támogatására, kétségek keltésére, valamint valós információk, személyek vagy szervezetek elhiteltelenítésére. Akár az igaz állítást is tekinthetjük dezinformációnak, ha manipulatív módon tálalják. Nem tekintjük dezinformációnak viszont a hírekben felbukkanó, nem szándékosan okozott hibákat, a szatírát, a paródiát, és azokat az egyoldalú kommentárokat sem, ahol ez egyértelműen fel van tüntetve”

– olvasható az NBÚ honlapján.

Elhiteltelenítés

Ahogy a Denník N írja, a dezinformáció elleni harc már régóta téma a törvényalkotásban. Az újságírói és az emberi jogi szervezetek, valamint a nemzetközi intézmények (például az Európai Tanács) is arra figyelmeztetnek, pontosan kell megfogalmazni a definíciókat, hogy az efféle törvényeket ne lehessen felhasználni az újságírók, az aktivisták és az ellenzéki politikusok ellen.

Másrészt viszont fontos kiemelni, hogy a téma összetettségét és elvontságát használják fel maguk az álhírportálok is, hogy az általuk kreált híreket alátámasszák, illetve a többi hírportált elhiteltelenítsék. Bevett stratégiájuk, hogy „beskatulyázzák” a főáramú sajtótermékeket, vagyis olyan címkékkel látják el őket, amelyek az emberek egy jelentős részében ellenérzést válthatnak ki. További stratégiájuk, hogy olyan véleményeket állítanak tényként, amelyeket nagyon nehéz, vagy lehetetlen ellenőrizni, és előszeretettel idéznek más, szintén kevésbé megbízható portálokat – ebben az esetben az orosz propaganda által támogatott forrásokat.

A politikai dimenzió

Ebben gyakran a politikusok is segítenek, akár azzal, hogy hajlandóak nyilatkozni nekik, ezzel növelve a presztízsüket és a legitimitásukat. Jó példa erre Robert Fico, aki régóta folyamatosan bírálja Szlovákia vezető hírportáljait. Gyakran emlegeti az aktuality.sk hírportált és a Sme napilapot, amelyek számos hozzá köthető korrupciós botránnyal foglalkoztak. A Smer Facebook-oldalán március elsején közzétettek egy olyan bejegyzést is, amelyben a Markíza és a TA3 tévécsatornát kritizálták.

„Napjainkban a vélemények sokszínűségéről beszélni, főleg a cenzúra bevezetésének kontextusában nem más, mint fikció. Szlovákia tipikus példájává válik azon országoknak, ahol az emberek fejébe csak egyetlen igazság ömlik”

– üzente az ellenzéki párt.

Ficónak viszont nem okoz gondot interjút adni a Zem a Vek nevű portálnak, amelyet az egyik legnépszerűbb álhírportálként tartanak számon. Az említett weboldal például megtalálható a konspiratori.sk honlap listáján is, amely a leglátogatottabb dezinformációs portálokat gyűjti össze. A portál főszerkesztőjét, Tibor Eliot Rostast a bíróság többször is elítélte, amiért valótlan információkat terjesztett a parlamenti képviselőkről.

Fico az említett interjúban szinte semmilyen konfrontatív kérdést nem kapott, holott a hagyományos interjú- és vitaműsorokban, ahol egyetlen politikus beszélget a műsorvezetővel, ez szakmai elvárásnak minősül. Ebben az interjúban jelentette be például azt is, hogy a Smernek nem okozna gondot együttműködni a szélsőséges Republika párttal.

Az első „áldozat”

A Nemzetbiztonsági Hivatal nem is várt sokáig, az új törvényre hivatkozva szerdán blokkolta a Hlavné správy nevű weboldalt, amely szintén szerepel a konspiratori.sk listáján. Az NBÚ bővebb tájékoztatást nem adott az esetről, az indoklást pusztán a portál üzemeltetői kapták meg, akik a Facebook-oldalukon annyit üzentek, nem tudják, meddig tart ez az állapot, de addig is az olvasóik keressék őket a hlavnespravy.live vagy a hlavnespravy.info honlapon.

E cikk megjelenéséig egyik cím sem működött.

A politikusok közül elsőként Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter reagált a hírre, örömmel fogadta az NBÚ döntését. A tárcavezető a Denník N-nek adott interjújában állította, hogy az említett portált az orosz nagykövetség pénzeli. Naď továbbá jelezte, hogy a blokkolt portálok listája a közeljövőben gyarapodni fog.