Boris Johnson a találkozó előtt a közösségi oldalán méltatta Nagy-Britannia közép-európai part-nereit, amiért azok segítséget nyújtanak az orosz agresszió elől menekülő ukrán polgári lakosságnak. A brit miniszterelnök az orosz hadsereg Ukrajnába való betörését Putyin visszataszító inváziójának nevezte, amelynek az a célja, hogy leigázza az országot.

„A küldetésünk világos: Putyinnak el kell buknia” – tette hozzá Johnson. Petr Fiala (Polgári Demokrata Párt, ODS) cseh, Mateusz Morawiecki (Jog és Igazságosság, PiS) lengyel, Orbán Viktor (Fidesz) magyar és Eduard Heger (OĽaNO) szlovák miniszterelnök először négy-oldalú egyeztetést tartott, majd ezt követően találkoztak a brit kormányfővel. Johnsonnal elsősorban az ukrajnai helyzetről, de az energetikai és a kiberbiztonságról is tárgyaltak. Heger ezt követően bejelentette, London kész Szlovákiába küldeni egy ezer fős katonai kontingenst, amely a humanitárius helyzet kezelésében segédkezne.

Fiala a találkozó után pedig azt közölte, megállapodtak, hogy csökkenteni fogják az Oroszországtól való energiafüggést és együtt fognak fellépni az Ukrajnát ért orosz agresszió ellen. Ehhez tartozó hír, hogy Nagy-Britannia megtiltja az orosz kőolaj behozatalát. A V4-ek és a szigetország a kiberbiztonság területén is erősíteni szeretné az együttműködését. A felek egy közös nyilatkozatot fogadtak el.

V4-es egység?

A cseh miniszterelnök arról beszélt, országa továbbra is küld Ukrajnának humanitárius segítséget és hadianyagot is. „Minden rendelkezésre álló eszközünkkel segítünk” – tette hozzá. Fiala azt is elmondta, nagyvonalakban a magyar kormány is egyetért az Oroszország elleni szankciókkal, és azzal is, hogy nyitottabban álljanak Ukrajnához. „Csehország azonban egyik olyan állam, amely a legkeményebb szankciók bevezetését követeli, ahogy például Lengyelország is. Olyan ország vagyunk, amely a kezdetektől fogva segíti Ukrajnát. Nemcsak humanitárius, hanem katonai segítség formájában is. Itt elsősorban a fegyverek és katonai eszközök szállítására gondolok. Ezt Magyarország, különböző okoknál fogva, nem teszi meg” – mondta a cseh kormányfő.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter igyekezett azokat a pontokat hangsúlyozni, amelyekben a V4-es országok egységesek. „Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is békét szeretne, azt, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában, és újra biztonság legyen Közép-Európában” – jelentette ki a magyar állami médiának adott nyilatkozatában. Nem beszélt azonban azokról, a cseh miniszterelnök által is említett témákról, amelyekben eltérő a V4-es országok álláspontja. A magyar állami média pedig nem is kérdezte őt erről. Magyarország ugyanis elutasítja, hogy fegyvert adjon Ukrajnának, ahogy azt is, hogy a Kijevnek szánt külföldi fegyverszállítmányokat átengedjen a területén.

Tárgyalássorozat

A V4-es vezetőkkel való londoni tárgyalás a következő abban a sorban, amit a brit miniszterelnök indított el az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Hétfőn a kanadai miniszterelnökkel, Justin Trudeau-val és a holland kormányfővel, Mark Ruttével egyeztetett a témáról. Johnson a tárgyalássorozat előtt egy hat célkitűzésből álló tervet állított fel. Ennek része többek közt az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segítség, az Oroszország elleni szankciók, de az is, hogy támogassák Ukrajna „önvédelmi képességeit”, ahogy a listán szerepel a NATO-n belüli biztonság és ellenálló képesség gyors megerősítése is. Johnson kijelentette, így szeretnék elérni, hogy Putyin ukrajnai inváziója kudarcot valljon. Nagy-Britannia már a háború kitörése előtt is tankelhárító fegyvereket küldött Ukrajnába, a friss hírek szerint további fegyverszállítmányokat indítanak. Eddig összesen 400 millió font (kb. 480 millió euró) támogatást küldtek Kijevnek.