A Dôvera immár 16. alkalommal készítette el a felmérést, amelyben a betegek véleményét kérdezték meg a kórházi ellátás minőségéről. A közvélemény-kutatásba ezúttal 7000 személyt vontak be, akik a kérdőíveket elektronikus formában töltötték ki. Az elemzők 12 kérdést tettek fel, és 3 fő szempontot vizsgáltak: a személyzet hozzáállását, az elszállásolás minőségét (főként az étkeztetést és a higiéniai lehetőségeket), valamint az egészségügyi állapot javulását. A kérdőív kitöltői 1-től 5-ig értékelhették az egyes szempontokat, az egyes volt a legjobb, az ötös a legrosszabb „érdemjegy”. A felmérés készítői a jegyek átlaga alapján számították ki a kórházak pontszámát.

Általános romlás

Ami az összpontszámot illeti, a betegek elégedettsége 2021-ben kissé visszaesett: 2020-ban a kórházak átlagban 1,53-mas értékelést kaptak, tavaly viszont már csak 1,57-et. Ha a három vizsgált kategóriát vesszük figyelembe, akkor általánosságban a személyzettel a legelégedettebbek a betegek (1,43), a második helyen áll az egészségügyi állapot javulása (1,5), az utolsó helyen pedig az elszállásolás minősége (1,75).

Martin Kultan, a Dôvera vezérigazgatója megjegyezte, a nők általában szigorúbbak voltak az értékelésnél, mint a férfiak. Ami a korosztályos eloszlást illeti, a 18 és 24 év közötti korcsoport a legkritikusabb, az idősebbek, főként a 60 év felettiek viszont jóval elfogadóbbak az esetleges kellemetlenségekkel szemben.

Elégedett szülők

A felmérés készítői külön kategóriába sorolták az állami kézben lévő egyetemi kórházakat és a javarészt magánkézben lévő, úgynevezett általános kórházakat. Ami az előbbi kategóriát illeti, az első helyen a fővárosban található Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NÚDCH) végzett. Utána következik a tavalyi győztes, vagyis a Rózsahegyi Központi Katonai Kórház, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Kassai Egyetemi Gyermekkórház állhatott fel. Kultan szerint a szlovák egészségügyben már évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a gyermekek kezelésére specializálódott intézményekkel egyre elégedettebbek a szülők (a vizsgálati csoport összeállításakor fiatalkorú betegeket is bevontak a felmérésbe, de a kérdőíveket a szüleik töltötték ki). Elmondta, az elégedettség főként a személyzet munkájával kapcsolatban figyelhető meg, ami nem meglepő, hiszen ezek a kórházak komolyan odafigyelnek arra, hogy az orvosok és a nővérek jól bánjanak a gyerekekkel.

A jó értékelés annak fényében még kiemelkedőbb, hogy a szülők általában nagyon szigorúan pontoznak, ha a gyermekük ellátásáról van szó, jegyezte meg a biztosító vezetője.

Az állami kórházak listáján a Besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, az Érsekújvári Egyetemi Kórház és a Trencséni Egyetemi Kórház végzett az utolsó helyen.

Lemaradó déli kórházak

Ami az általános kórházakat illeti, az élen a Kassai Vasúti Kórház, a Pozsonyi Szent Mihály Kórház és a Miavai Kórház végzett. Kultan megjegyezte, tavaly is ezek az intézmények osztoztak a lista első három helyén. A legrosszabb minősítést ebben a kategóriában a Nagykürtösi Általános Kórház, a Nagyrőcei Kórház és a Rozsnyói Szent Barbara Kórház kapta. A vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy abban a régióban, amelyben ezek az intézmények találhatók, már régóta probléma a munkaerőhiány, és az épületek sincsenek a legjobb állapotban. A felsorolt kórházak már évek óta a lista alján végeznek, Kultan szerint ez is bizonyítja, hogy ilyen nehéz körülmények között komoly kihívás javítani a betegek elégedettségén.

A magyarlakta járások kórházai főként a lista második felében foglalnak helyet: a Lévai Agel Kórház a 21., a Komáromi Agel Kórház a 27., a Tőketerebesi Kórház a 28., a Rimaszombati Svet zdravia Kórház pedig a 30. helyen végzett. A 40-es listán a Galántai Szent Lukács Kórház a 34., a Dunaszerdahelyi Kórház pedig a 36. helyen zárt.

A Dôvera emellett még két kategóriát különített el: a szakkórházak és az úgynevezett egyéb kórházak kategóriáját. Előbbiben a Gyermekgyógyászati Kardioközpont (NÚSCH), utóbbiban pedig az alsótátrafüredi Nemzeti Gyermek-TBC Központ végzett az első helyen.

A járvány hatása

Kultan továbbá kiemelte, a 2021-es év fekvőbeteg-ellátásának értékelésénél megkerülhetetlen téma a koronavírus-járvány, amely az év elején és az év végén is súlyosan leterhelte a kórházakat. Mint mondta, amellett, hogy a vírus miatt sokkal több beteget kellett kezelni, a járványnak egyéb, hosszabb távú következményei is vannak. Az egyik legnagyobb gondot a várólisták meghosszabbodása okozza.

„A járvány magával hozta a műtétek elhalasztását. A kapacitásbeli problémák miatt nem lehetett előre tervezett operációkat végezni, épphogy csak a sürgős eseteket tudták ellátni. Ráadásul az első hullám idején a betegek féltek bemenni a kórházakba, a későbbi hullámok alatt ez már kevésbé mutatkozott meg”

– magyarázta a Dôvera vezérigazgatója.

Elmondta, a leggyakrabban elhalasztott műtétek közé tartoznak a nőgyógyászati, a sebészeti és a bőrgyógyászati beavatkozások. Kultan meg van győződve, hogy az idei év egyik legnagyobb kihívása az elhalasztott beavatkozások pótolása lesz.

Egy másik fontos aspektus, amelyről kevesebb szó esik, a fertőzés utáni felépülés, amely szintén komoly megterhelést jelent a kórházak számára.

„5500 beteg egészségügyi állapotát követtük nyomon, miután hazaengedték őket a kórházból. Tény, hogy az egészségügyi ellátás nem ér véget azzal, hogy a páciens kilép az intézményből. Az ápolás utáni fél évben a betegek utólagos kezelésének költsége átlagban eléri az 1315 eurót. Azokról a betegekről van szó, akik nem voltak lélegeztetőgépen. Akik voltak, azoknak a kezelése eléri a 2000 eurót. Az említett összegek nagy részét a gyógyszerek és az újbóli kórházi kezelés költsége teszi ki”

– tette hozzá Kultan.

A Dôvera biztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik.