Karvát „a kastélyok falujának” is szokás nevezi, hiszen több egykori kúria is épült a Duna menti településen. Hamarosan azonban négyre csökken a számuk, hiszen az önkormányzat tulajdonában levő Hroššo-kúriát megette az idő vasfoga.

Az ingatlan eredetileg a 18. század végén építette a Kosztics család, majd mintegy 120 éve bővült, hogy aztán 1935-ben a Hroššo család tulajdonába kerüljön. Az eredeti épületrész a mostani nyugati szárnyban van, voltaképpen ez képvisel történeti értéket. Duka Gábor (független) polgármester lapunknak elmondta, a statikai szakvélemény alapján e rész alapját csak kövek alkotják, ezért nem stabil. A kúria később emelt helyiségei jobb állapotban vannak ugyan, de ezek viszont műemléki szempontból nem értékesek.

A falu sokáig próbálkozott forrásokat szerezni a felújítására, ám végül nem sikerült megszerezni a 480 ezer eurós összeget. A renováció ötletét gyakorlatilag elhagyva az önkormányzat egy új ötlet megvalósításába fogott bele a Bükki Nemzeti Parkkal közösen. 2020-ban 532 ezer eurót sikerült elnyerniük egy Interreg V-A pályázat keretében, amelynek címe: „Folyó menti élővilág egykor és most”. A kúria már folyamatban levő lebontása után annak néhány elemét felhasználva 2023 tavaszára nyithatná meg kapuit a Duna Ökoturisztikai Látógatóközpont. Itt az érdeklődők interaktív vetítő segítségével ismerkedhetnek meg a Duna és környékének élővilágával, de a Hroššo-kúria történetéről szóló források bemutatását is tervezik.

A látogatóközponton kívül még egy további fejlesztésen is dolgoznak Karván, amellyel a falu központjának turisztikai vonzerejét is növelnék. „Mindenképp szeretnénk még felújítani a templomot. Felvettük a kapcsolatot a Teleki László Alapítvánnyal. Hozzájuk tartozik a Rómer Flóris Terv, amely kimondottan az egyházi építmények felújítására szolgál. Kértek már adatokat tőlünk, amelyeket le is adtunk, s most már a költségeket kell meghatározni, ezen dolgozunk jelenleg” – zárta a polgármester.