A szlovákiai pénzintézetek által folyósított jelzáloghitelek az emelkedő kamatlábak miatt egyre drágábbak. A bankok a lakossági megtakarítás formájában náluk elhelyezett eurómilliárdokra azonban csaknem a nullával egyenlő kamatokat számítanak fel, a folyószámlákon fekvő megtakarítások értéke a történelmi csúcsokat döntögető infláció miatt így már eddig is látványos zuhanást produkált, és az esésnek még koránt sincs vége.

„Az átlagos kamatszint növekedésével párhuzamosan emelkednie kellene a betéti kamatoknak is. Tény azonban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott alapkamat még nem nőtt, így a betéti kamatok sem változtak”

– nyilatkozta Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője.

Nincs mire várni

Egyelőre a bankok még csak nem is fontolgatják a betéti kamatok növelését. Ha a jövőben mégis megemelnék a betéti kamatokat, Búlik szerint a növekedés nem haladja majd meg az EKB-s alapkamat növelését. Az elemzők szerint erre leghamarabb az idei év végén számíthatunk, és az alapkamat ezt követően sem lesz 0,25 százaléknál nagyobb. Jelenleg ez 0 százalék, Christine Lagarde, az EKB elnöke pedig pár napja megismételte: kizárt, hogy az EKB kamatot emeljen záros határidőn belül, hiába van történelmi csúcson az infláció a világ többi részéhez hasonlóan Európában is. Az EKB-nak nincs időkerete, minden attól függ, hogy az év során milyen adatokat mérnek az európai gazdaságban, és milyen hatásai lesznek az ukrán háborúnak. Az EKB óvatos kamatpolitikája a jelek szerint így képtelen lesz megvédeni a lakosság megtakarításait a további gyors értékvesztéstől.

„A lakosság számára ez azt jelenti, hogy nincs értelme a banki betétek magasabb kamataira várni, ha meg akarják védeni megtakarításaikat”

– jegyezte meg Búlik, aki arra is figyelmeztetett, hogy a lakosságnak jelenleg több mint 40 milliárd eurója van a banki betéteken.

Felelőtlen hozzáállás

A banki betétek hozamainak a látványosabb növekedésére nem számít Pavel Škriniar, a Swiss Life Select befektetési elemzője sem, aki szerint a bankoknak még mindig bőven van lehetőségük arra, hogy viszonylag olcsó forrásokhoz jussanak a pénzpiacról is. A betéti kamatok alacsony szinten tartásához azonban a lakossági ügyfelek is hozzájárulnak.

„Bebizonyították ugyanis, hogy a pénzüket akkor is a bankszámlán hagyják, ha a pénzintézet ezért semmit sem fizet, a pénzük pedig veszít az értékéből”

– mondta el Škriniar, aki szerint a bankok így nincsenek lépéskényszerben. „Ha a jövőben mégis nőnének a betéti kamatok, erre jóval a hitelkamatok növekedését követően kerülhet csak sor, és az emelkedés alacsonyabb lesz, mint a hitelek esetében” – tette hozzá a Swiss Life Select befektetési elemzője.

Banki indoklás

Mindeddig a jelzáloghitel-kamatlábak is csökkentek, az elmúlt hetekben azonban beköszöntött a trendforduló, és több pénzintézet is megemelte a hitelkamatokat. A legnagyobb szlovákiai pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár épp tegnap jelentette be, hogy a jelzáloghiteleknél áprilistól a hároméves fixáció esetében az eddigi 0,89-ről 1,09 százalékra emeli az éves kamatot. Az ötéves fixáció esetében ugyanez 0,89-ről 1,19-re, a tizenöt éves fixáció esetében pedig 1,69-ről 2,09 százalékra nő.

„A piaci helyzethez igazítjuk a kamatlábakat. Ez egy enyhe növelés, így a hitelkamatok viszonylag még mindig kedvezőek. Hozzá kell tenni azonban, hogy amennyiben a piaci helyzet nem változik jelentősen, idén nem ez lesz az utolsó emelés”

– mondta Juraj Barta, a Szlovák Takarékpénztár igazgatótanácsának a lakossági banki ügyekért felelős tagja. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza szerint ezért most megéri a hosszabb időre lekötött kamatokat választani.

„A betéti kamatlábakat jobban befolyásolja az Európai Központi Bank kamatpolitikája, mivel ezek általában rövidebb lejáratúak. A hitelek ezzel szemben általában hosszabb futamidejűek, a piaci hozamgörbe emiatt előre reagál ezekre a változásokra, tükrözve a piaci várakozásokat” – indokolja Anna Jamborova, a ČSOB szóvivője azt, hogy a hitelkamatokkal együtt a bankok miért nem növelik a betéti kamatokat is. Hasonló hangnemben nyilatkozott a többi pénzintézet is, külön kiemelve, hogy ha a jövőben módosítanának a betéti kamatokon, arról időben tájékoztatják az ügyfeleiket.

Óvatosan a hitelekkel

Az alacsony betéti és a folyamatosan növekvő hitelkamatok, az ukrajnai konfliktus okozta pénzpiaci felfordulás miatt az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a családoknak a pénzügyeiket is fel kellene készíteniük az esetleges nehézségekre.

„A családok aggódnak az infláció növekedése miatt, és egyes háztartások képtelenek lesznek elkerülni, hogy további hiteleket vegyenek fel, mert nem rendelkeznek elegendő tartalékkal. Válság idején így fontos, hogy legyen elegendő pénzügyi tartalékunk és csökkentsük az adósságainkat”

– figyelmeztet Martin Musil, a Szlovák Követeléskezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke, aki szerint tanácsos a pénzügyeinket a lehető legnagyobb mértékben konszolidálni. Ez azt jelenti, hogy legalább 3–6 hónapra elegendő pénzügyi tartalékot kellene felhalmozniuk a háztartásoknak. „A cél az, hogy lehetőleg ne növeljük tovább az adósságainkat, és ha lehetséges, rendezzük a legmagasabb kamatokkal terhelt hiteleinket” – tanácsolja Musil.

Fontos a kommunikáció

Ha valaki eljut arra a pontra, hogy már nem tudja tovább fizetni a tartozását, mindennél fontosabb a hatékony és gyors kommunikáció a pénzintézettel. „A kommunikáció túlzás nélkül kulcsfontosságú. A bajba jutott személy gyakran szó szerint fél felvenni a kapcsolatot a hitelezőjével vagy a behajtó céggel. Fél attól, hogy nyomást gyakorolnak rá. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz. A legtöbb esetben olyan megoldást lehet találni, amely figyelembe veszi az adós lehetőségeit, így az elfogadható feltételekkel tudja visszafizetni a tartozását. Az így elért eredmény mind a hitelfelvevő, mind a hitelező számára előnyösebb” – tette hozzá Musil.

Ha az adós hosszú távon képtelen rendezni a kötelezettségeit, igénybe veheti a magáncsőd intézményét. Musil azonban arra figyelmeztet, hogy ez csak a végső megoldás, hiszen, ha az adós magáncsődöt jelent, az alapvetően befolyásolja a hiteltörténetét, és a későbbiekben megnehezíti a hozzáférését az új hitelekhez. (mi, TASR)