A diákok különböző okokból vállalnak munkát. Van, akit a családja nem tud anyagilag támogatni, ezért önerőből próbálja biztosítani a tanulmányaival összefüggő költségeket, mert bár a közoktatás ingyenes, aki iskolába jár, annak rengeteg kiadással kell számolnia (útiköltség, kollégium vagy albérlet, étkeztetés, segédeszközök, tankönyvek, diákélet). Mások csak kiegészítik a szüleiktől kapott összeget, vagy egyszerűen csak több zsebpénzre vágynak. Olyan is akad, aki egyáltalán nincs rászorulva az így szerzett plusz pénzre, viszont ki akarja próbálni magát, értékes tapasztalatokra és gyakorlatra kíván szert tenni. A fiatalok különböző munkavállalási lehetőségek közül válogathatnak, akár már vállalkozhatnak is.

3 típusú szerződés

A diákok teljes vagy részmunkaidős állásban alapvetően 3 típusú munkaszerződésre dolgozhatnak. Köthetnek rendes alkalmazotti munkaszerződést, munkavégzésről vagy a diákok brigádmunkájáról szóló megállapodást. A munkaidő a szerződés fajtájától és a főnöktől függ, azaz ki mennyire rugalmasan tud megegyezni a munkaadójával. Például az utóbbi szerződés alapján legfeljebb heti 20 órát lehet dolgozni. A legtöbben alkalmi munkát szoktak vállalni, főleg a főiskolák végzősei igyekeznek főállású munkaszerződést létesíteni. Akármilyen megállapodást is kötünk a munkaadóval, az a diákokat is köteles bejelenteni a Szociális Biztosítóba. A fiataloknak gyakorlatilag nincs semmilyen adminisztratív kötelességük, hacsak valaki nem kezd el vállalkozni. Ez esetben a vállalkozói engedély kiváltása és az ezzel összefüggő ügyintézés egy kis időbe telik, de végül megérheti. A diákok ugyanis a vállalkozás első 2 évében teljesen mentesülnek az egészségbiztosítási járulék fizetésének a kötelessége alól, ami pedig a társadalombiztosítást illeti, a vállalkozás első évében a Szociális Biztosítóba sem kell semmit befizetni, a későbbiek folyamán pedig a járulékfizetési kötelesség kialakulása az egész éves haszon nagyságától függ.

Nem kell mindent bevallani

A diákoknak különböző forrásból lehet bevételük, például a szüleiktől kaphatnak zsebpénzt, az iskolától ösztöndíjat, nyerhettek valamit, örökölhettek, dolgozhattak stb. Az adóköteles bevételekkel évente egyszer el kell számolni, de csak a 2255,72 eurónál nagyobb összeggel. Az ennél alacsonyabb jövedelmet nem kell bevallani. Az éves elszámolásra meg lehetett kérni a munkaadót, hogy végezze el helyettünk. Aki ezt februárban lekéste vagy elfelejtette, annak március végéig adóbevallást kell készítenie, de nem kell mindent bevallania. Az adó alól felszabadított jövedelmet nem kell feltüntetni a bevételek között. Ide tartoznak az ösztöndíjak, a nyugdíjak, a szociális biztosításból folyósított támogatások, a szociális segélyek, a tartásdíj, a munkanélküli-segély, a súlyosan egészségkárosodott személyről való gondoskodásért kapott szociális hozzájárulás (személyi asszisztens), az egészségkárosodott személynek jóváhagyott anyagi hozzájárulás, a különböző kölcsönök és hitelek stb.

Adómentes minimum

A diákok is érvényesíthetik az adózóra vonatkozó adómentes minimumot, ami a 2021. évre vonatkozóan 4511,43 euró. Ezt az összeget le kell vonni az összjövedelemből, és csak a maradékból kell adózni. Az egész évre vonatkozó adómentes rész akkor is érvényesíthető, ha valaki nem egész évben dolgozott, illetve nem volt egész évben jövedelme. Aki csak a nyári szünetben vállalt idénymunkát, az nem jelenti azt, hogy csak erre a két hónapra érvényesítheti az adómentes minimum arányos részét. Az ilyen diák is jogosult az egész évi adómentes minimumra. Ezt a tételt havonta is lehetett érvényesíteni, ez esetben erről szóló nyilatkozatot kellett aláírni a munkaadóval, de csak eggyel. Vagyis, akinek több állása volt, több munkaszerződést is létesített, csak egyszer, egyetlen munkaadónál érvényesíthette a havi adómentes minimumot, és bár a másik vagy a többi munkaviszonyból származó jövedelme is alacsony volt, azokból már biztosan levontak 19%-os adóelőleget, és adótúlfizetés keletkezhetett, amit most érdemes visszaigényelni. Aki tavaly 2255,72 eurónál kevesebbet keresett, viszont a fizetéséből levontak adóelőleget, noha nem kötelező, mindenképpen érdemes adóbevallást készítenie, mert most visszakaphatja a befizetett adót.

Ritkán, de diákok esetében is előfordulhat – főleg azoknál, akik vállalkoznak –, hogy az adóbevallás eredménye adóhátralék, amelyet a kitöltött nyomtatvány benyújtásáig ki kell fizetni. Aki nem tudja, hogyan kell a tartozást rendezni, milyen számlaszámra kell átutalni, az kérdezze meg a lakhelye szerint illetékes adóhivatalban!

Milyen típusú űrlap?

A diákok a többi adózóhoz hasonlóan 2 nyomtatvány közül választhatnak. Akinek csak megbízásos vagy rendes alkalmazotti szerződés alapján volt fizetése, annak A típusú űrlapot kell kitöltenie. Aki viszont kiváltotta a vállalkozói engedélyét, és vállalkozóként (is) volt bevétele, illetve egyéb forrásból – nyereményből, értékpapírokból, bérbeadásból stb. – is szert tett valamilyen jövedelemre, annak B típusú ívet kell választania. A kitöltött nyomtatványt legkésőbb március 31-éig kell eljuttatni a lakhely szerint illetékes adóhivatalba.