Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök délután jelentette be, hogy aláírta azt az elnöki rendeletet, amely a Moszkva által „barátságtalan országoknak” tartott államok, köztük az összes uniós tagország, így Szlovákia számára is kötelezővé teszi a rubelelszámolást az orosz földgázvásárlásaik esetében. Az orosz RIA Novosztyi hírportál szerint, ahhoz, hogy ezek az országok orosz földgázt vásárolhassanak, az orosz Gazprombanknál rubelszámlát kell nyitniuk, amelyet április 1-jétől kezdődően a gázszállítások kifizetésére fognak használni. A Portfolio.hu portál elemzése szerint az európai vevők az eredeti szerződéseknek megfelelően továbbra is euróban vagy dollárban utalhatják át a gázszámlák ellenértékét a Gazprombanknál nyitott számlára, az orosz bank pedig a hivatalos árfolyamon váltja majd át a megérkezett eurót rubelre, és utalja tovább a Gazpromnak, amely eredetileg leszállította a gázt. Így tehát az euróban elindított kifizetés végül rubelben érkezik meg a Gazprom könyvelésébe. Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint lényegében egy Oroszországon belüli technikai átváltás történik az euróban küldött pénzzel, de semmi egyéb nem változik, a Portfolio.hu elemzése szerint így jó esély mutatkozik arra, hogy valójában a nyugati országoknak is megfelel majd ez a megoldás, ami a gyakorlatban ugyan rubelkifizetést jelent, de valójában megmarad a gázpiac euróelszámolása. Ha a nyugati országok mégis ódzkodnának, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője máris jelezte: Oroszország nem fog jótékonykodni, ha nem lesz rubelben történő fizetés, nem lesz gáz sem.

Erősebb rubel

Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a rendelet fő célja az orosz fizetőeszköz, a rubel erősítése, mivel ez keresletet teremt az orosz fizetőeszköz iránt, növeli a devizatartalékot, és végső soron több pénzt biztosít Oroszország háborús szükségleteinek a finanszírozására. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter és Robert Habeck német gazdasági miniszter máris felszólalt Putyin döntése ellen. Mindketten elutasították a rubelben történő kifizetéseket. Putyin taktikáját puszta zsarolásnak tekintik, és mindkét ország arra készül, hogy leállhatnak az Oroszországból érkező gázszállítások.

Nincs ok a pánikra

A szlovák gazdasági tárca szerint egyelőre nincs ok a pánikra, Szlovákia ugyanis a legutóbbi, márciusi gázszámlát már kifizette, így nincs szükség azonnali intézkedésekre.

„A jelenleg folyamatban levő gázszállítások kifizetésére április második felében vagy májusban kerül sor, ami mindkét félnek több időt ad a helyzet megoldására”

– mondta el Lukáš Kovanda, a Trinity Bank vezető közgazdásza.

Richard Sulík gazdasági miniszter szerint Szlovákia az uniós államokkal közösen hozza meg az orosz döntésre hozott válaszát. A tárcavezető szerint azonban Szlovákia mindent megtesz az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében is, a jövőben így nagyobb szerepet szánnak a tartályhajókkal szállított cseppfolyósított gáznak (LNG), emellett pedig a lengyel–szlovák gázvezeték mihamarabbi kiépítése is fontos a gázforrások diverzifikálása szempontjából. Sulík szerint a helyzet azért sem tekinthető kritikusnak, mivel a téli fűtési szezon Szlovákiában a végéhez közeledik, a gázszükséglet így eleve csökken, miközben április 1-jétől megkezdődött a szlovákiai gáztárolók feltöltése, amelyek jelenleg 24 százalékra vannak feltöltve. Karol Galek gazdasági államtitkár szerint Szlovákiának vészhelyzet esetére a gázból 30 napra elegendő biztonsági tartaléka is van, ami a fűtési szezonon kívül ennél hosszabb időre is elegendő.

Nem bírnák sokáig

A nagy kérdés persze az, hogy az oroszok megtehetik-e, hogy elzárják a gázt az európai fogyasztóknak. Az elemzők szerint erre ugyan sor kerülhet, az oroszok azonban nem tarthatnák túl sokáig zárva a gázcsapokat.

„Pár hétig a saját üres tározóikba nyomathatnák a kitermelt gázukat, ám, ha ez hosszabb ideig tartana, az zavarokhoz vezetne a gáztermelőknél”

– magyarázza Karel Hirman energetikai szakértő, aki szerint az oroszoknak végül nem lenne más választásuk, mint ismét beindítani a gázszállítást. Hirman ezért úgy gondolja, ha Putyin most azonnal le is állítaná az Európába irányuló szállításokat, késő tavasszal vagy kora nyárra ezeket újra be kellene indítania.

Hirman szerint azonban az Európai Unió is igyekszik majd gyors megoldást találni a felmerülő problémákra. „Feltételezem, hogy lesz egy gyors találkozó az uniós vezetők között, amelyen megegyeznek, hogyan térhetünk át válságüzemmódra. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy elkezdünk takarékoskodni a gázzal, és nagyobb szerepet szánunk majd az LNG-nek. Mindez persze egy idegőrlő játék lesz, amelynek a tétje, hogy ki bírja tovább idegekkel, az Európai Unió vagy Putyin. A lényeg, hogy ne ijedjünk meg, és ne fogadjuk el azonnal az oroszok által támasztott indokolatlan feltételeket” – vallja Hirman.

Előnyben a lakosság

Mi történne azonban abban az esetben, ha az oroszok hosszabb időre elzárnák a gázcsapot, és az orosz behozatalt csak korlátozott mértékben lennénk képesek pótolni? Az elemzők szerint ez esetben első körben a legintenzívebb energiafelhasználású vállalatokat – vegyi üzemeket, iparvállalatokat – állítanák le, ami viszonylag nagy megtakarítást jelentene, és körülbelül egy-két hetes áthidaló időszakot biztosítana. A kezdeti szakaszban a háztartásokat így nem érintené a probléma. Ha a gázszállítás azonban hosszabb ideig nem állna helyre, akkor a távfűtés részleges korlátozása is elképzelhető, az elemzők szerint azonban erre csak végső esetben kerülne sor.

A Reuters hírügynökség szerint az Oroszországból Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatban egyébként pénteken sem jeleztek fennakadásokat, a gáz piaci ára azonban az orosz fenyegetések miatt tovább nőtt. A brit piacon 7, az amszterdami tőzsdén több mint 10%-os drágulást mértek. „A gáz ára megawattóránként 133 euróra ugrott, ami a legmagasabb szint március 11. óta” – mondta el Lukáš Kovanda. A jelenlegi piaci ár azonban még így messze elmarad az idei év elején mért rekordmagas értékektől. (mi, TASR)