Az Ungar család egészen 1944-ig az Alžbetina 18. szám alatt lakott, amit akkoriban még Srobár utcaként nevezetek. A családot két tagját, Fanny Sontagot (született Ungar – a szerk. megj.) és lányát Miriam Ungart 1944-ben koncentrációs táborba deportálták. Kettőjük közül csak csak a páros fiatalabb tagja maradt életben. Mivel a lánynak nem maradtak kassai hozzátartozói, Izraelbe ment. Miriam Ungar lánya, Yaara Tal közel nyolcvan évvel később, életében először eljött Kassára, hogy segítsen az eltűntek köveinek, az úgynevezett Stolpersteine-nek a lefektetésében. Yaara Tal ma már jól ismert zongoraművészként tevékenykedik, de ahogyt azt kassai látogatásakor, a botlatókövek lefeketésekor elmondta: „Bár még sohasem jártam itt, ismerősnek tűnik a hely, de mivel szörnyű emlékek fűznek hozzá, legszívesebben elfelejteném az egészet. Bárhol jártam a városban, mindenütt megcsapott a nosztalgia szele. Ugyanakkor Kassa tele van olyan fiatalokkal, akik pozitív jövőt sugallnak” –  mondta a kassai gyökerekkel rendelkező Yaara Tal azzal, hogy a háború borzalmairól nem szabad megfeledkezni. Szlovákiában 28 településen közel 300 ilyen kő található. Kassán ezek az első ilyen jellegű emlékkövek.

Rácz Noémi felvétele