A válaszadók – akárcsak egy hónappal ezelőtt – a mostani felmérésben is az energiaárak emelkedése és az infláció miatt érzik a legnagyobb aggodalmat (88,7 százalék, március és április fordulóján 85,7 százalék volt). Kissé nőttek a háború okozta gazdasági válsággal kapcsolatos aggodalmak is (77,5 százalékról 83,6 százalékra). Magával az ukrajnai háborúval kapcsolatos félelmek enyhültek (78,2 százalékról 74 százalékra). A harmadik világháború kitörése (73,6 százalék) és a háború Szlovákiára való átterjedése (70,3 százalék) miatt kis mértékben növekedett a kérdezettek szorongása.  

A válaszadók nagy részét aggasztja a szlovák egészségügyi rendszer állapota (81,2 százalék), valamint a szélsőséges és rendszerellenes csoportok népszerűsége Szlovákiában (65,8 százalék). A háború sújtotta országokból érkező menekültek (68,8 százalék) és a koronavírus-járvány (49,2 százalék) miatt is nőtt az aggodalom.

Ha Szlovákiában háború lenne, a válaszadók mindössze 27,5 százaléka lenne hajlandó harcolni hazájáért. A válaszadók 37,1 százaléka nemmel, 35,4 százaléka pedig a „nem tudom” választ választotta. A férfiak (33,5 százalék) valamivel gyakrabban lennének hajlandók harcolni, mint a nők (21,7 százalék), de a férfiak erre a kérdésre is gyakrabban válaszoltak nemmel. A 60 év feletti férfiak szívesebben harcolnak Szlovákiáért, mint a 40 év alattiak.

„A Szlovákiáért való nagyon alacsony harci hajlandóság nemcsak az egyes intézményekbe és az államba vetett alacsony bizalommal függhet össze, hanem egy bizonyos geopolitikai megosztottsággal is. A történelem is fontos szempont – Szlovákiában nincs hagyománya a fegyveres erők heroizálásának, és ellentétben más országokkal és nemzetiségekkel, a múltban egyetlen sikeres fegyveres konfliktust vagy felkelést sem nyertünk meg” – kommentálta Robert Klobucký szociológus, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.

Szívesebben szállnak harcba Szlovákiáért azok a válaszadók is, akik szerint Szlovákiának geopolitikailag a nyugat oldalán kellene állnia. Hasonlóan, a NATO-tagság hívei szívesebben védik meg Szlovákiát. Az egyetemet végzett válaszadók kevésbé hajlandóak háborúzni.

A „Hogy vagy, Szlovákia?” („Ako sa máte, Slovensko?“) című kutatás tizennegyedik hulláma március 31. és április 7. között zajlott 1000 válaszadóval. A felméréseket az MNFORCE kutatócég, a Seesame kommunikációs ügynökség kezdeményezte a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetével és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalmi Kommunikáció Kutató Intézetével együttműködve.     

(TASR, raj)