Mire a Hlas elnöke azt üzente neki, hogy ajánlatos lenne, ha a kormányfő meg ellátogatna az élelmiszerboltokba, s meggyőződne arról, hogy mekkora az áremelkedés, milyen megélhetési gondokkal szembesülnek a kispénzű nyugdíjasok és a további sorstársaik.

Az ellenzéki politikus riposztja cinikusnak minősíthető, hiszen az ukrajnai polgárok megpróbáltatásait, szenvedéseit nem lehet összehasonlítani a szlovákiai szociális gondokkal. Még akkor sem, ha az utóbbiak szinte hónapról hónapra súlyosbodnak. A kormány pedig hosszú ideig tétlenkedett, elvitatkozgatott a koalíciós tanácskozásokon. Mindeközben Csehországban döntöttek arról, hogy júniustól 8,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Lengyelországban csökkentették az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját, ideiglenesen törölték az üzemanyagok jövedéki adóját, Magyarországon további két hónappal meghosszabbították a 95-ös oktánszámú benzin, valamint néhány fontos élelmiszer hatósági árát. Közgazdászok az utóbbi intézkedéseket nem tartják szakmai szempontból megalapozottnak, viszont a szegény embereknek így talán marad pénzük csirkefarhátat, étolajat vásárolni.

Húsvét után végre a pozsonyi kabinet is előállt a saját segélycsomagjával. Heger, Matovič és Krajniak diadalittasan sorolta, idén és jövőre mennyi pénzt szánnak a bajbajutottak megsegítésére, a családi pótlék növelésére. Azt viszont elhallgatták, hogy a nyugdíjasokat tulajdonképpen átverték, mert csupán előrehoznák a karácsony előtt esedékes tizenharmadik járandóságuk kifizetését. Ráadásul a koalíció nem tudott szót érteni abban, hogy honnan teremtsék elő a bejelentett intézkedések anyagi forrásait. Az SaS szerint a költségvetésben kell megtalálni a szükséges összeget, ami nem lehetetlen feladat, ugyanis az állam tavaly a tervezettnél több adót szedett be. Három koalíciós partnere viszont a száz leggazdagabb cég jelentős profitját fölözné le. Egyelőre azt sem tudni, kik lesznek az érintettek és fizetnek-e, vagy jogi eszközökkel igyekeznek kibújni a rendkívüli sarc alól. A bejelentett segélycsomagot a parlament még nem fogadta el. Nem tudni, hogy Sulíkék miként szavaznak majd, habár Pellegrini jelezte, hogy képviselőik támogatnák a tervezetet. Ha elfogadják módosító indítványaikat.

Mindenképpen dicséretes, hogy a kabinet harcot hirdetett a korrupt alakok ellen. Ám tévednek azok, akik úgy vélik, hogy ezzel elvonható a polgárok többségének figyelme a sokasodó anyagi gondokról. Főleg az egymilliónyi nyugdíjas és a 660 ezer szegénységben élő nem azzal kel és fekszik, vajon indokolt-e Martin Borguľa, a Sme rodina képviselőjének meggyanúsítása, vagy Fico követi-e Kaliňákot a vizsgálati fogságba. Sokkal inkább az nyomasztja őket, miből fizessék a vészesen növekvő villany- és gázszámlát. Az energiaárak várhatóan jó ideig fognak emelkedni, akkor is, ha a jelenlegihez képest alternatív megoldást választunk.

A szlovák kabinet meg mintha önimádó lenne, vagy buborékban élne, legfeljebb ígérgetések szintjén foglalkozik a polgárok jelentős részének, továbbá az egészségügyisek, a pedagógusok, az önkormányzatok problémáival. Figyelmeztető tény, hogy a legújabb felmérések szerint Eduard Heger a leghitelesebb kormánytag – de csak 33 százaléknyi támogatottsággal. Ám a felnőtt lakosság 67 százaléka őt sem tartja megbízhatónak. A többiek bizonyítványa még lesújtóbb. Ilyen társadalmi helyzetben nem meglepő, ha a szakszervezetek május 1-jére tömeges tüntetéseket szerveznek, és nem zárják ki az országos sztrájkot sem.

Gazdasági, társadalmi gondok a világ szinte minden államában vannak, méghozzá szintén jelentősek. Ám csak kevés demokratikus országban találunk olyan kétbalkezes, tettek helyett tétovázó, tétlenkedő kormányt, mint jelenleg Szlovákiában.