Nem szokatlan, hogy a Rammstein egy nehezen emészthető klipet ad ki, utoljára a Deutschland volt az, amelyet legalább ötször meg kellett nézni, hogy minden apró részletet maradéktalanul megtaláljon benne az ember. A zenekar legújabb, Zeit (Idő) nevet viselő albuma tegnap jelent meg, de máris két dal kapott videóklipet, az album címét is adó Zeit, illetve az Angst (Félelem). Az utóbbiról lesz most szó.

Az igényes klippek mellett a fontos üzenet is védjegyként szolgál a Rammsteinnál, így a háború kitörése után várható is volt, hogy a zenekar valamilyen formában majd reflektál a történésekre. Ez az új klippel be is bizonyosodott, még ha nem is konkrétan az orosz-ukrán háborúról szól, hanem az egyszerű ember mérhetetlen butaságáról és a csordaszellem veszélyeiről.

A videóban azt látjuk, ahogy a zenekar tagjai békésen élnek egymás mellett, egy apró kerítéssel elválasztva. Sütögetnek, füvet nyírnak, teszik a dolgukat. Mögöttük monitorokat látunk, amelyek piros kábelekkel vannak összekötve (jaj igen, a videó fekete-fehér, csak a piros szín jelenik meg) – a piros pedig ebben az esetben a rendszer ideológiáját, propagandáját és hazugságát jelképezi. A rendszer élén egy őrült, kényszerzubbonyba kötözött embert láthatunk, Till Lindemann személyében, ő mond beszédet a tévében, amely szó szerint beszippantja a nézőit. A beszéd után a békésen egymás mellett élő férfiak téglákat vásárolnak és falakat húznak egymás közé, sőt, piros kábelű kamerákkal figyelik egymást – az egyébként békében élő emberek ily módon idegenekké válnak.

A nemrégiben még grillező emberek fegyvert fognak, a csatorna vált, most már egymást látják, ahogy fegyverrel a kézben a monitor előtt állnak. Rácéloznak a képernyőre, majd amint az egyik lőni kezd, a többi is követi őt. Ezáltal összedől az általuk lakott terület, de mondhatjuk úgy is, hogy az otthonuk, az országuk, de megkockáztathatjuk azt is, hogy egész Európa. Amint ez megtörténik, az őrült szónok karjai kiszabadulnak a zubbonyból, így legitimalizálják az őrült eszméit – saját magukat elpusztítva.

Életem során már láttam ezt a videót – élőben. Láttam, ahogy békés, kedves emberek pár év elteltével, kormányok propagandája által – mások halálát kívánják, Facebookon fröcsögnek, láttam, ahogy szép lassan az empátia szikrája is kiveszik belőlük.

Ha ennyi nem lenne elég, a végén azt látjuk, ahogy a férfiak egy kanapén ülve, négercsókot ropogtatva néznek a tévében egy fekete nőt a kislányával, drótkerítéssel elkülönítve. Lindemann egy fűnyíróval szétveri a készüléket, minden ütéssel színesebbé válik a videó, végül már teljesen színes lesz a kép, nem pedig fekete-fehér. Mit jelenthet ez? A propagandától való teljes elhatárolódás biztosítja a teljes életet? Vagy fordítva – a csordaszellem lett a norma? Mi kell a piros kábelek elvágásához? Rábízom az olvasóra a választ.