Az Európai Unió (EU) az elkövetkező napokban ad részletesebb iránymutatást arról, mit tehetnek az európai vállalatok annak érdekében, hogy eleget tegyenek Moszkva követelésének, amely kötelezővé tenné a rubelben történő fizetéseket az orosz gázszállításokért – adta hírül a Bloomberg hírügynökség. Kadri Simson energiaügyi biztos szerint az EU-nak mihamarabb tisztáznia kell az uniós vállalatok számára, hogy a Kreml követelése sérti-e az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókat vagy sem.

Homályos nyilatkozatok

Az orosz rendelet kimondja, hogy a vállalatoknak két számlát kell nyitniuk a Gazprombanknál, egyet devizában, egyet pedig rubelben, és a szállításokat Moszkva csak akkor tekinti kifizetettnek, ha a befizetett összeget rubelre váltják át, és a második számlán helyezik el. A Gazpromnak így gyakorlatilag már rubelben fizetnek. Az EU szerint egy ilyen mechanizmus a szankciók megsértését jelentené. A vállalatok azonban továbbra is fizethetnének euróban, ha Moszkva lehetővé tenné, hogy az euró vagy dollár bankban történő elhelyezését követően a tranzakciót befejezettnek tekintenék. Ez utóbbival kapcsolatban már számos vállalat és kormány jelezte, a „jelenlegi uniós iránymutatások túlságosan homályosak”.

„Az Európai Bizottságnak egyértelmű jogi véleményt kellene adnia arról, hogy a rubelben történő fizetés sérti-e a szankciókat”

– mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök. Barbara Pompili, Franciaország ökológiai átalakításért felelős minisztere szerint minden uniós tagállam jelezte, hogy hajlandó megfelelni a gázkifizetésekre vonatkozó uniós iránymutatásoknak, egyedül Magyarország figyelmeztetett arra, hogy nyitott a rubelben történő fizetésre. Anna Moskwa lengyel éghajlatvédelmi miniszter szerint azonban Olaszország és Ausztria is aggódik az orosz gázszállítások esetleges leállítása miatt.

Pár napunk maradt

„Szlovákia nem fogja megbontani az uniós országok egységét, ha megállapodás születik az orosz gáz rubelben történő kifizetésének a tilalmáról”

– mondta el Karol Galek gazdasági államtitkár az uniós energiaügyi miniszterek hétfő esti lapzártánkat követően véget ért brüsszeli tanácskozása után. Galek emlékeztetett arra, hogy az orosz fél – Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete alapján – a Gazprombankban minden uniós ország számára nyitott rubelszámlát, és most már csak az egyes számlák aktiválásáról van szó. „Szlovákiának május 20-áig kellene fizetnie az áprilisi gázszállításokért, ami azt jelenti, hogy mi leszünk az egyik utolsó ország, amelynek döntenie kell a fizetés módjáról. Egyes uniós országok nyilatkozataiból ítélve, amelyek szerint a gázszállításaik probléma nélkül folytatódnak, arra következtethetünk, hogy elfogadták a Gazprombankon keresztüli átutalásos rendszert” – véli Galek.

Szlovák érdekek

Az államtitkár szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott ki egyértelmű állásfoglalást arról, hogy az egyes tagállamoknak hogyan kellene eljárniuk. „Először arról beszéltek Brüsszelben, hogy az oroszok által kínált fizetési mód az uniós szankciók lehetséges megsértésének számíthat, pillanatnyilag azonban ez egyáltalán nem így tűnik, hiszen a kifizetések euróban történnek, és csak a Gazprom számláján kellene rubelre váltani őket” – tette hozzá Galek. „Számunkra azonban rendkívül fontos, hogy a gázszállítás fennmaradjon, és a gáz elérhető legyen Európában. Minden egyes szankciónak, amelyet Oroszországgal szemben alkalmaznak, elsősorban Oroszországnak kellene ártania, és nem annak, aki a szankciókat kiveti” – mondta az államtitkár.

Richard Sulík gazdasági miniszter szerint Szlovákiának nincs problémája az egységes európai fellépéssel, nem szabadna megfeledkezni azonban Szlovákia érdekeiről sem. Ha a közös fellépés ártana nekünk, vannak fontosabb dolgok is a világon, például elegendő gáz, olaj és nukleáris fűtőanyag biztosítása a szlovák gazdaság és a háztartások számára – magyarázta a miniszter, aki szerint Szlovákia mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint Lengyelország és Bulgária, és ne szakadjon el az orosz gázszállításoktól.

Mentesség a kőolajra?

„Ami az orosz kőolajszállításokat illeti, Szlovákia ragaszkodni fog ahhoz, hogy mentesüljön az orosz olajvásárlási embargó alól, ha ez benne lesz az új szankciós csomagban” – mondta el Sulík. Az általa felvetett lehetőségre már hétfőn utalt a Reuters hírügynökség és a Politico című hetilap is, amelyek szerint az Európai Bizottság (EB) kihagyhatja Magyarországot és Szlovákiát az orosz olajvásárlásra vonatkozó közelgő embargóból, mivel mindkét EU-tagállam nagymértékben függ az orosz importtól. Oroszország az EU kőolajimportjának 25%-át adja, de ez az arány tagállamonként igen eltérő. Míg például Belgiumban az orosz olaj aránya 8 százalék körül mozog, Szlovákia 100 százalékban függ Oroszországtól. „Ez egy rendkívül fontos pont számunkra, mivel nem tudunk olyan gyorsan alkalmazkodni a könnyebb olaj feldolgozásához. A pozsonyi Slovnaft nehéz orosz olajat dolgoz fel, a teljes csere előkészítése több évet vesz igénybe, ezért biztosan ragaszkodni fogok a mentességhez” – mondta Sulík.

Magyar ellenállás

Hasonló véleményen van Magyarország is.

„A magyar kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát”

– közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – állítja Szijjártó. A miniszter szerint jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.

Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint azonban a kőolajszállítások témáját nem vitatták meg a hétfői brüsszeli tárgyalásokon, és nem tárgyaltak a kivételekről sem. Az uniós tagállamok nagykövetei az előzetes hírek szerint szerdán (május 4-én) Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák az Európai Bizottság által kidolgozott, immár hatodik szankciócsomagot. (mi, TASR, MTI)