A jövedelmi szegénység egy, a Statisztikai Hivatal által használt mutató, melynek segítségével számon tartják a szegénységben, illetve szociális kirekesztettségben élők számát. A mutató évről évre változik, függ a szlovákiai háztartások éves bevételétől, az áremelkedéstől és további tényezőktől. Az elemzők értelemszerűen azt is figyelembe veszik, hány felnőtt és hány gyermek él egy háztartásban, ennek függvényében változik a szegénységi küszöb. Például az egyedül élők esetében a jövedelmi szegénység határa 2021-ben havi 424 euró volt, a kétgyermekes családoknál pedig havi 890 euró.

45 ezerrel több

A hivatal legfrissebb adatai alapján 2021-ben a lakosság 12,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Konkrét számban kifejezve ez mintegy 660 ezer személyt jelent. A 2020-as évhez képest 45 ezerrel többen kerültek szociálisan hátrányos helyzetbe, ami főként a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó gazdasági nehézségek számlájára írható.

„Ötévnyi javulás után a szegénységi ráta újra nőtt, ezúttal 0,9 százalékponttal, így megközelítve a 2018-as állapotokat. Ennek ellenére nem beszélhetünk olyan jelentős romlásról”

– jelentette ki Róbert Vlačuha, a Statisztikai Hivatal lakossági életszínvonallal foglalkozó osztályának a vezetője.

Regionális különbségek

A mérések történetében most először fordult elő, hogy a jövedelmi szegénység mind a nyolc megyében nőtt. A regionális különbségek egyébként még mindig látványosak: a keleti megyékben a mutató 15–20 százalék körül mozog, miközben a nyugati régiókban a 10 százalékot sem éri el. Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosság 19,2 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik személy anyagi problémákkal küzd. Eperjes megye zuhant a legnagyobbat a 2020-as évhez képest, pontosan 2 százalékpontot rontott. Nem áll sokkal jobban Besztercebánya megye sem, ahol a szegénységi ráta 19,1 százalékon áll. A sorban Kassa megye következik 16,2 százalékkal. Ehhez képest a nyugati országrészekben jóval kevesebben vannak a szociális kirekesztettség szélén, Pozsony megyében például a lakosság alig 4 százalékát érinti a jövedelmi szegénység.

A legveszélyeztetettebbek

A friss adatok is alátámasztják azt a hosszú távú tendenciát, hogy a jövedelmi szegénység a munkanélküliek csoportját veszélyezteti a leginkább – 52,6 százalékukat érinti ez a probléma. A hátrányos helyzetűek közé tartozik továbbá a három vagy több gyermeket nevelő teljes családok 36,3 százaléka, valamint azoknak a szülőknek a 33,6 százaléka is, akik egyedül nevelnek egy vagy több gyereket. A gyermek nélküli háztartások csoportjában a legrosszabbul a nyugdíjasok állnak, 28,5 százalékuk élt tavaly a szegénységi küszöb alatt. A 65 év felettiek helyzete 2016 óta folyamatosan romlik, akkor még csak a 9 százalékukat érintette a jövedelmi szegénység.